Ha körültekintően bánsz a pénzeddel, és igyekszel rendszeresen félretenni, akkor pénzed lassan, de biztosan gyarapodni fog. Megtakarítás akkor keletkezik, ha egy adott időszakban bevételeid összege meghaladja a kiadásokét, vagyis megszerzett jövedelmedet nem költöd el teljes egészében. Megtakarítást ezért várható bevételeid és várható kiadásaid függvényében tervezhetsz, mégpedig a mindennapi életviteledhez szükséges kiadások után megmaradó, szabad jövedelmed terhére. A tervezéshez segítséget jelent, ha házi „költségvetést” készítesz.
Ha úgy döntesz, hogy bevételeid egy részét megtakarítod, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy lemondasz jövedelmed egy részének azonnali elköltéséről (vagyis a jelenbeli fogyasztásodat mérsékeled). Az ilyen döntés hátterében általában az áll, hogy jövedelmed megtakarított részének felhasználását hasznosabbnak értékeled a jövőben, mint a jelenben. Ha megtakarított pénzedet nem készpénzben tartod, hanem okosan befekteted, annak értéke az idő előre haladtával várhatóan nőni fog. Megtakarításaiddal tehát jövőbeni anyagi lehetőségeid bővülnek. Ez egyben anyagi biztonságot is jelenthet arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség, stb.) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a rendelkezésre álló jövedelmed. Ezért a rendszeres és tervezett megtakarítások egyben az öngondoskodás alapját is képezik.
A felnőtt élet kezdetén, a munkába állást követően rendszeres jövedelemre teszünk szert, amellyel célszerű okosan gazdálkodni. Megtakarítási lehetőségeink és céljaink rendelkezésre álló jövedelmünk mellett nagyban függnek aktuális élethelyzetünktől (tanulás, családalapítás, nyugdíjas évek) is. A pénzzel, megtakarítással kapcsolatos döntések részét képezik mindennapjainknak, és végigkísérik életünket. Céljaink eléréséhez (külföldi utazás, modern számítógép, saját gépkocsi, lakás vásárlása stb.) érdemes rendszeresen megtakarítanunk. Sőt, a nyugdíjcélú elő-takarékosságot sem túl korai már fiatalon megfontolni és elkezdeni.
Már egy viszonylag alacsonyabb összeg rendszeres megtakarítása és befektetése (pl. megtakarítási számla, lekötött betét) is néhány éven belül milliós nagyságrendet elérő anyagi tartalékot biztosíthat számodra. Ezt az összeget később akár váratlan jövedelemcsökkenés ellensúlyozására (pl. átmeneti munkanélküliség), akár értékesebb tartós fogyasztási cikkek beszerzésére (pl. nagyobb teljesítményű elektronikai berendezés, gépkocsi), esetleg lakásvásárlásra is fordíthatod.
A rendszeres megtakarítással elérhető gyarapodást az alábbi táblázat mutatja be. A számítások során az alábbi feltételezéssel éltünk:
Pénzügyi helyzeted alakulását egyszerűen nyomon követheted és könnyebben kézben tarthatod, ha „házi” költségvetést állítasz össze. Ezáltal reálisabban tudod megítélni anyagi helyzetedet, és segítségével jobban fel tudod mérni, hogy havi bevételeidből mennyi tudsz tartalékolni. Első lépésként írd össze havi bevételeidet és kiadásaidat az alábbiak szerint!
Amennyiben még tanulsz, a költségvetést ugyanúgy el tudod készíteni, bevételi oldalon szerepeltetve ösztöndíjad, zsebpénzed, diákhiteled, vagy egyéb jövedelmed, összevetve azokat kiadásaiddal (kollégium, továbbtanulás költségei, stb.). A bevételi és kiadási oldal összevetése alapján egyértelműen látni fogod, hogy egy hónapban mennyivel költöttél kevesebbet (vagy többet!) az adott havi jövedelmednél. A költségvetés tehát egyértelműen megmutatja, hogy rendszeres kiadásaidon felül marad-e pénzed, és ha igen, mennyi.
Mivel a megtakarítási lehetőségeknek számos típusa létezik, alapos mérlegelést igényel a számodra leginkább megfelelő forma kiválasztása. A konkrét ajánlatok áttekintése előtt fontos tisztáznod, mekkora összeget tudsz, illetve akarsz megtakarítani, és milyen időtartamra tudod pénzedet nélkülözni. Ha időközben mégis szükséged lenne a pénzre, milyen feltételekkel juthatsz hozzá. Persze az sem elhanyagolandó, hogy mekkora az elvárt hozam nagysága. Fontos mérlegelni mindezek mellett, hogy akarsz-e, mersz-e a magasabb hozam reményében bizonyos kockázatot is vállalni, vagy inkább biztonságra törekszel.
Mielőtt választanál a megtakarítási lehetőségek közül, gondold végig, hogy kb. mennyi ideig tudod nélkülözni a pénzedet, azaz meddig akarod/tudod lekötni. Ez az idő (lekötési idő) 1 hónaptól akár 10-20 évig terjedhet, s jó tudni, hogy ha pénzedet a lejárat előtt akarod visszakapni, akkor általában kedvezőtlenebbek a feltételek, kevesebb lehet a tényleges hozamod. A következő táblázat röviden összefoglalja a leggyakoribb megtakarítási és befektetési lehetőségek jellemző lekötési idejét és ajánlott nagyságrendjét.
A megtakarítás összege
Befektetés típusa
Ajánlott befektetési időtáv
Kis összegű megtakarítás (néhány ezer Ft-tól )
Bankbetét típusú (folyószámla-lekötés)
1-12 hónap
Kis összegű rendszeres megtakarítás
(néhány ezer – tízezer Ft/hó- )
Megtakarítással kombinált életbiztosítás
Minimum 10 év
Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés
Lakás-takarékpénztár
Minimum 4 év
Minimum 10 ezer Ft
Kincstárjegy
3-12 hónap
Befektetési jegyek
1-3 hónaptól több évig
Banki értékpapírok (kötvények)
3- hónaptól több évig
Minimum 50-100 ezer Ft
Részvények
Lehet rövid távú is, de hosszú távon kiegyensúlyozottabb hozam elérésére van lehetőség
Államkötvény
Minimum 1 év
Mielőtt a megtakarítási/befektetési lehetőségek között választanál, minden esetben érdemes alaposan végiggondolni, hogy magasabb hozam reményében mekkora kockázatot vagy hajlandó vállalni. Bizonyos megtakarítási típusok esetében (pl. bankbetétek, állampapírok stb.) lejáratkor a lekötött pénzedet és az ígért kamatot is biztosan megkapod, míg más befektetéseknél – a felvállalt kockázattól függően – a hozam lehet több is (de kevesebb is!), mint például a betéti kamat.Bármilyen befektetésről legyen is szó, hozamának nagyságát kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják előre nem látható, véletlen események. A kockázatosabb befektetések (pl. részvények) erősebben ki vannak téve véletlen hatásoknak, mint a kevésbé kockázatosak (pl. bankbetét). Általános nézet - amelyet a múltbeli adatok is alátámasztanak-, hogy minél kockázatosabb egy befektetés, annál magasabb a várható hozama, de a hozam ingadozása is.
A következő ábra az egyes megtakarítási típusokat kockázatuk mértéke alapján rendezi el, és megmutatja, hogy ezek elsősorban milyen típusú befektetőknek ajánlhatók.
Az egyes befektetési lehetőségek közül természetesen egyszerre többet is kipróbálhatsz, de mindig gondold végig a fenti szempontokat, és kérj részletes tájékoztatást. Felmerülő kérdéseidre a bankfiókokban kaphatsz választ, de előzetesen tájékozódhatsz a „Ha többet akarsz tudni…” menüpontban felsorolt hasznos linkeken is.
Nincsenek univerzális, „mindenre jó” befektetések! Másképpen kell döntened, ha a cél például egy jövőbeli ingatlanvásárlás, vagy jövőbeli jövedelmed kiegészítése.
A különböző nagyságrendekhez más típusú befektetések közül érdemes választanod. 1000 forintért nemigen vehetsz például részvényt, de nem érdemes befektetési jegyet sem vásárolni.
Nem mindegy, mikor lesz szükséged a pénzre, s főleg, ha szükséged van rá, akkor milyen gyorsan tudsz hozzájutni. Ha megtakarításaidat látra szóló betétbe helyezed, azt bármikor fel is tudod venni. De ha befektetésként mondjuk hosszúlejáratú értékpapírt vásárolsz, akkor számolnod kell azzal, hogy annak lejárat előtti és elfogadható áron történő eladása hosszabb időt is igénybe vehet.
A befektetésektől mindenekelőtt az várható el, hogy hozamot termeljenek, hiszen a befektetők ezért mondanak le a pénz azonnali elköltéséről. Mindannyiunk elvárása, hogy befektetett pénzünk egy későbbi időpontban is legalább annyit érjen (azaz legalább annyit tudjunk vele vásárolni) mint ma, azaz értéktartó legyen. Befektetésed akkor termel reálhozamot, ha hozama legalább eléri, de lehetőség szerint meghaladja az infláció azonos időszakra vonatkozó mértékét. A hozammal kapcsolatban még egy fontos dolognak kell utánanézned: terheli-e adófizetési kötelezettség az így keletkezett jövedelmet. Ha igen, akkor ez tovább csökkenti a ténylegesen elért hozam mértékét.
Minden befektetés hordoz magában bizonyos kockázatot, azaz bizonytalanságot. Ugyanakkor ennek mértéke az egyes befektetések tekintetében nagyon különböző lehet. Erről részletesebben a „Milyen különbség van az egyes befektetési típusok kockázatát tekintve?” menüpont alatt olvashatsz. Neked kell eldöntened, hogy mekkora a kockázati „étvágyad”, azaz inkább óvatos vagy merész befektetőként viselkedsz.
Sok befektető vallja, hogy a megtakarítások egy részével érdemes nagyobb kockázatot vállalni, de azt is tudja, hogy nem szabad minden pénzt „egy lapra feltenni”. Egy angol mondás ezt úgy fejezi ki, hogy „ne tegyünk minden tojást egy kosárba!” Hiszen, ha a kosár leesik, akkor minden tojás összetörik! De ha több helyre teszed őket, akkor remélheted, hogy lesz olyan, amelyik épségben megmarad. A befektetések vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hasznos, ha pénzedet megosztod többféle befektetés között. Ekkor nagyobb esélyed van arra, hogy lesz olyan, amelyikkel nagyon jól jársz, és ez kárpótolhat, ha egy másik befektetésed esetleg veszteséges volt. Ez a megosztás végső soron a befektetéseid egészére (azaz a tojással teli kosárra) vetített kockázat csökkentését eredményezi. Ám még a kockázatmegosztó stratégia sem garantálja, hogy nem fogod pénzed, vagy annak egy részét elveszíteni, ha a magasabb kockázatú befektetéseket részesíted előnyben.
A lakossági ügyfelek számára számtalan, különböző típusú megtakarítási lehetőség érhető el: nyithatunk például különböző megtakarítási számlákat, vásárolhatunk befektetési és kincstárjegyet, államkötvényt, de akár részvényt is. A biztosító társaságok által nyújtott szolgáltatások egy része is működhet hosszú távú befektetésként. A megtakarítási lehetőséget kínáló intézmények között érdemes megemlíteni továbbá a lakáscélú elő-takarékosságot szolgáló lakás takarékpénztárakat, valamint a nyugdíjas évek anyagi biztonságához hozzájáruló önkéntes nyugdíjpénztárakat is. A felsorolt pénzügyi termékek és szolgáltatások előnyei és hátrányai nagyban eltérnek egymástól, ezért elengedhetetlen, hogy lehetőleg minden információt gondosan összegyűjts, mielőtt döntés hozol!
Mit jelent megtakarított pénzed lekötése? Bármikor előfordulhat, hogy több pénz gyűlik össze a folyószámládon, mint amennyire azonnal/vagy néhány héten belül szükséged lenne. Mivel a folyószámlán lévő pénzt elvileg bármikor elköltheted (ez azt jelenti, hogy „likvid”), a bank erre csak alacsony kamatot fizet. Ezért, ha előre tudod, hogy a bankszámládon lévő pénz bizonyos hányadát hosszabb–rövidebb ideig biztosan nélkülözni tudod, akkor érdemes azt lekötni, vagy megtakarítási számlára átvezettetni. A pénz lekötése azt jelzi a banknak, hogy lemondasz arról, hogy a pénzedet bármikor felhasználd, ezért a lekötött betétekre a bank a bankszámla kamatánál magasabb kamatot fizet. Mi a bankbetét? A bankbetét a legegyszerűbb rövidtávú befektetési forma arra, hogy a megtakarított – vagy a közeljövőben elkölteni szándékozott pénzedet – ideiglenesen elhelyezd. A bankbetéthez szinte bármikor hozzáférhetsz. Fontos azonban tudnod, hogy a legtöbb betéti konstrukciónál a lejárat előtti pénzfelvétel esetén a bank egyáltalán nem, vagy csak az eredeti kamatlábnál jóval alacsonyabb kamatot fizet. * A betétbiztosításról részleteket a "Biztonságban van-e a pénzed, ha bankbetétben tartod?" kérdésnél olvashatsz. Miről kell döntened betét lekötéskor? Betét lekötésekor a bankkal kötött megállapodás (szerződés) rögzíti azt, hogy mennyi időre kötöd le a pénzedet, meghatározza az elérhető kamat mértékét, illetve azt, hogy a kamatokat a bank milyen időközönként írja jóvá a számládon. A betét lekötési ideje meghatározott időtartamra (pl. egy hónapra, két hónapra, vagy akár egy évre) szól, és alapesetben lejáratkor a lekötött összeg a kamatokkal együtt visszakerül a folyószámládra. A különböző lekötési időkre a bank általában eltérő kamatokat fizet, sőt a kamat nagysága a lekötött pénz nagyságától is függhet. Hogyan kezdeményezhetsz betétlekötést? Betétlekötést kezdeményezhetsz személyesen bankfiókban, vagy elektronikus úton is. Személyes ügyintézés esetén a bank egy betéti igazolást állít ki, ami pontosan rögzíti, mennyi pénzt, mennyi időre és milyen kamatláb mellett kötöttünk le. Érdemes ezért a betéti igazolást gondosan megőrizni. Bankszámládhoz és lekötött betéteidhez könnyen hozzáférhetsz emellett - amennyiben bankod honlapja erre lehetőséget ad – az interneten vagy telefon segítségével is. Ily módon könnyen módosíthatod betéteid állományát, létesíthetsz új, vagy meg is szüntethetsz korábbi lekötéseket. Mi a különbség a látra szóló és határidős lekötés között? A betétek lekötésének módja szerint megkülönböztetünk: Látra szóló betétet: pénzed minden kötöttség nélkül bármikor betehető és felvehető. Mivel a bank csak korlátozottan tudja az így elhelyezett betétet forgatni, alacsony kamatot fizet rá. Határidős betétet: amikor a bank csak bizonyos lekötési idő után fizet kamatot. A határidős betétekre ígért kamat magasabb a látra szóló betétekénél, mivel a bank arra számít, hogy a határidő előtt nem veszed fel a pénzt, és addig a bank is befekteti azt. Ha mégis a lejárat előtt szeretnéd kivenni a pénzed, kamatveszteséggel kell számolnod, azaz az addig lekötött betétre vagy egyáltalán nem kapsz kamatot, vagy csak az eredetihez képest alacsonyabb kamatot írnak jóvá. Hogyan csoportosíthatók a betétek a kamatozás módja szerint? A betét kamatozás szempontjából lehet: Egyszerű kamatozású - a kamat összegét nem adják hozzá a betéthez, azaz nem tőkésítik. (Ezért amikor esedékes, célszerű a kamatot felvenni.). Kamatos kamatozású - a kamatot tőkésítik, így a továbbiakban a kamattal növelt összeg kamatozik tovább. Fix kamatozású – a lekötés időtartama alatt a kamat nem változik, azaz a kamat lekötött összeg egy előre meghatározott százaléka. Változó kamatozású – a kamat mértéke a lekötés időtartama alatt – valamilyen előre rögzített szabály szerint - változhat. Sávos kamatozású - a lekötött összegen belüli különböző összegsávokban különböző a kamat mértéke, így pl. 5 millió forint lekötésekor 3 millió forintig 4%-ot, az e feletti két millió forintra 5%-ot fizet a bank. Mi történik, ha megfeledkezel a betét lejárati idejéről? Ha esetleg elfeledkezel a betét lejáratának pontos idejéről, és nem kötöd le a pénzt újra, a folyószámla alacsony kamata miatt kamatjövedelemtől eshetsz el. Ennek megelőzésére rendelkezhetsz úgy is, hogy a lejárat időpontjában a betét – azonos időtartamra – automatikusan ismét lekötésre kerüljön az addig elért kamatokkal együtt Az ismételt lekötéskor a betét kamatlába a lekötés első napján érvényes kamatláb lesz, ami lehet magasabb és alacsonyabb is, mint az előző időszak kamatlába. Hogyan hasonlíthatók össze a bankok betéti ajánlatai? A különböző időtartamra szóló és különböző kamatozású betéttípusok kamatlábának összehasonlítása nem könnyű feladat. Ezt segíti az egységesített betéti-kamatlábmutató, az EBKM. Ez egy olyan mérőszám, amely éves szinten százalékban határozza meg a betétek tényleges hozamát, lehetővé téve azok összehasonlítását, megkönnyítve a döntéshozatalt. A pénzintézetek számára az EBKM kiszámítása és közzététele minden betéti termék vonatkozásában kötelező. Mire figyelj devizabetétek esetében? Megtakarításodat forint helyett devizabetétben is elhelyezheted. Ebben az esetben a betétet valamely külföldi fizetőeszközben, devizában tartja nyilván a bank.Devizabetétek esetén az adott devizanem forinthoz viszonyított árfolyamváltozásával is számolnod kell. A forint árfolyamának változása a kamattól függetlenül, önmagában is okozhat veszteséget vagy nyereséget. Ha például euró betéted van, és az euró a forinttal szemben 10 %-ot erősödik (260 Ft/euróról, 286 Ft/euróra), ez azt jelenti számodra, hogy a betét forintban felvehető összege is 10%-kal több lesz, azaz minden egyes eurón a kamaton felül +26 Ft-ot nyertél. A forint erősödése ugyanakkor éppen fordítva, csökkenti nyereségedet. Biztonságban van-e a pénzed, ha bankbetétben tartod? A bankbetét egyik legfőbb előnye, hogy biztonságos, melyhez az is hozzájárul, hogy a bankbetétekben elhelyezett megtakarítások biztonságát meghatározott keretek között az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja. Az Alap feladata a betétek védelme érdekében szükség esetén megelőző intézkedések meghozatala, kártalanítás, valamint a betétesek tájékoztatása. A bankok kötelesek csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz. Erről további és aktuális információkat az OBA honlapján a www.oba.hu honlapon találsz.
Mit jelent megtakarított pénzed lekötése?
Bármikor előfordulhat, hogy több pénz gyűlik össze a folyószámládon, mint amennyire azonnal/vagy néhány héten belül szükséged lenne. Mivel a folyószámlán lévő pénzt elvileg bármikor elköltheted (ez azt jelenti, hogy „likvid”), a bank erre csak alacsony kamatot fizet. Ezért, ha előre tudod, hogy a bankszámládon lévő pénz bizonyos hányadát hosszabb–rövidebb ideig biztosan nélkülözni tudod, akkor érdemes azt lekötni, vagy megtakarítási számlára átvezettetni. A pénz lekötése azt jelzi a banknak, hogy lemondasz arról, hogy a pénzedet bármikor felhasználd, ezért a lekötött betétekre a bank a bankszámla kamatánál magasabb kamatot fizet.
Mi a bankbetét?
A bankbetét a legegyszerűbb rövidtávú befektetési forma arra, hogy a megtakarított – vagy a közeljövőben elkölteni szándékozott pénzedet – ideiglenesen elhelyezd. A bankbetéthez szinte bármikor hozzáférhetsz. Fontos azonban tudnod, hogy a legtöbb betéti konstrukciónál a lejárat előtti pénzfelvétel esetén a bank egyáltalán nem, vagy csak az eredeti kamatlábnál jóval alacsonyabb kamatot fizet.
* A betétbiztosításról részleteket a "Biztonságban van-e a pénzed, ha bankbetétben tartod?" kérdésnél olvashatsz.
Miről kell döntened betét lekötéskor?
Betét lekötésekor a bankkal kötött megállapodás (szerződés) rögzíti azt, hogy mennyi időre kötöd le a pénzedet, meghatározza az elérhető kamat mértékét, illetve azt, hogy a kamatokat a bank milyen időközönként írja jóvá a számládon. A betét lekötési ideje meghatározott időtartamra (pl. egy hónapra, két hónapra, vagy akár egy évre) szól, és alapesetben lejáratkor a lekötött összeg a kamatokkal együtt visszakerül a folyószámládra. A különböző lekötési időkre a bank általában eltérő kamatokat fizet, sőt a kamat nagysága a lekötött pénz nagyságától is függhet.
Hogyan kezdeményezhetsz betétlekötést?
Betétlekötést kezdeményezhetsz személyesen bankfiókban, vagy elektronikus úton is. Személyes ügyintézés esetén a bank egy betéti igazolást állít ki, ami pontosan rögzíti, mennyi pénzt, mennyi időre és milyen kamatláb mellett kötöttünk le. Érdemes ezért a betéti igazolást gondosan megőrizni. Bankszámládhoz és lekötött betéteidhez könnyen hozzáférhetsz emellett - amennyiben bankod honlapja erre lehetőséget ad – az interneten vagy telefon segítségével is. Ily módon könnyen módosíthatod betéteid állományát, létesíthetsz új, vagy meg is szüntethetsz korábbi lekötéseket.
Mi a különbség a látra szóló és határidős lekötés között?
A betétek lekötésének módja szerint megkülönböztetünk:
Hogyan csoportosíthatók a betétek a kamatozás módja szerint?
A betét kamatozás szempontjából lehet:
Mi történik, ha megfeledkezel a betét lejárati idejéről?
Ha esetleg elfeledkezel a betét lejáratának pontos idejéről, és nem kötöd le a pénzt újra, a folyószámla alacsony kamata miatt kamatjövedelemtől eshetsz el. Ennek megelőzésére rendelkezhetsz úgy is, hogy a lejárat időpontjában a betét – azonos időtartamra – automatikusan ismét lekötésre kerüljön az addig elért kamatokkal együtt Az ismételt lekötéskor a betét kamatlába a lekötés első napján érvényes kamatláb lesz, ami lehet magasabb és alacsonyabb is, mint az előző időszak kamatlába.
Hogyan hasonlíthatók össze a bankok betéti ajánlatai?
A különböző időtartamra szóló és különböző kamatozású betéttípusok kamatlábának összehasonlítása nem könnyű feladat. Ezt segíti az egységesített betéti-kamatlábmutató, az EBKM. Ez egy olyan mérőszám, amely éves szinten százalékban határozza meg a betétek tényleges hozamát, lehetővé téve azok összehasonlítását, megkönnyítve a döntéshozatalt. A pénzintézetek számára az EBKM kiszámítása és közzététele minden betéti termék vonatkozásában kötelező.
Mire figyelj devizabetétek esetében?
Megtakarításodat forint helyett devizabetétben is elhelyezheted. Ebben az esetben a betétet valamely külföldi fizetőeszközben, devizában tartja nyilván a bank.Devizabetétek esetén az adott devizanem forinthoz viszonyított árfolyamváltozásával is számolnod kell. A forint árfolyamának változása a kamattól függetlenül, önmagában is okozhat veszteséget vagy nyereséget. Ha például euró betéted van, és az euró a forinttal szemben 10 %-ot erősödik (260 Ft/euróról, 286 Ft/euróra), ez azt jelenti számodra, hogy a betét forintban felvehető összege is 10%-kal több lesz, azaz minden egyes eurón a kamaton felül +26 Ft-ot nyertél. A forint erősödése ugyanakkor éppen fordítva, csökkenti nyereségedet.
Biztonságban van-e a pénzed, ha bankbetétben tartod?
A bankbetét egyik legfőbb előnye, hogy biztonságos, melyhez az is hozzájárul, hogy a bankbetétekben elhelyezett megtakarítások biztonságát meghatározott keretek között az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja. Az Alap feladata a betétek védelme érdekében szükség esetén megelőző intézkedések meghozatala, kártalanítás, valamint a betétesek tájékoztatása. A bankok kötelesek csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz. Erről további és aktuális információkat az OBA honlapján a www.oba.hu honlapon találsz.
Milyen célt szolgálnak az állampapírok? A kötvénypiac legnagyobb és legismertebb szereplői az állampapírok, melyeket a magyar állam az Államadósság Kezelő Központon (ÁKK) keresztül az államháztartás finanszírozására bocsát ki. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, a befektetett tőke és a kamat visszafizetéséért az állam garanciát vállal. Az állampapír azoknak való, akik nem akarnak jelentősebb kockázatot vállalni, vagy akik nem akarnak bonyolultabb befektetésekkel foglalkozni. Milyen állampapír típusok közül választhatsz? Az állampapírokat több szempont szerint lehet csoportosítani, ezek közül a legfontosabb a futamidő szerint és a kamatozás szerint történő megkülönböztetés. Futamidő szerint az alábbi típusokat különböztethetünk meg: rövid lejáratú, azaz egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok: Ebbe a csoportba tartozik a kamatozó kincstárjegy és a diszkont kincstárjegy. közép – és hosszú lejáratú, azaz egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok. Ebbe a csoportba az államkötvények tartoznak. Kamatozás szerint az alábbi típusokról beszélhetünk: diszkont értékpapír fix kamatozású állampapír változó kamatozású állampapírA diszkont értékpapírok fő jellemzője, hogy nem kamatot fizetnek, hanem névértékük alatt (pl. 95%-on) vásárolhatók meg és lejáratkor a névértéket (100%) fizetik ki. A kettő közötti különbség a befektető nyeresége. Leggyakoribb hazai példa a diszkont kincstárjegy, de hosszabb lejáratú kötvények is kerülhetnek ilyen módon kibocsátásra. (Ezeket kamatszelvény nélküli kötvénynek, vagy más néven zéró-kupon kötvénynek nevezik.) A fix kamatozású állampapírok előre rögzített összegű kamatot fizetnek a befektetőknek. Ebbe a csoportba a rögzített kamatozású államkötvények és az egy éves lejáratú kamatozó kincstárjegyek tartoznak. A változó kamatozású állampapírok futamideje során a kamatozás időről időre, előre meghatározott feltételek szerint változik. Az előre meghatározottság általában nem azt jelenti, hogy konkrétan, számszerűen meghatározzák a kamatfeltételeket, hanem hogy azt az eljárást rögzítik, mely meghatározza a későbbi kamatozást. (Például szólhat úgy a feltétel, hogy a kötvény kamatát félévente határozzák meg oly módon, hogy a következő időszakra vonatkozó kamat a rövid lejáratú kincstárjegyek hozama + „X” százalékpont.) Ebbe a csoportba a változó kamatozású államkötvények és a kincstári takarékjegy tartozik. Hogyan kerül az állampapír a befektetőkhöz? A hazai állampapírok nyilvános forgalomba hozatala és forgalmazása az elsődleges és másodlagos piac közreműködésével valósul meg. Ezen belül az elsődleges piac az értékpapírok piacra kerülését biztosítja, a másodlagos piac pedig a későbbi adás-vételek színtere. Az elsődleges forgalmazói körbe hazánkban az Államadósságkezelő Központ Zrt.-vel szerződést kötött befektetési vállalkozások, illetve bankok (számuk jelenleg 11) tartoznak. Legfontosabb feladatuk az állampapírok befektetőkhöz történő eljuttatása, illetve a másodlagos piac működésének biztosítása. Ha megvettél egy értékpapírt, nem árt egy piac, ahol később értékesítheted azt. A másodlagos piac már forgalomban lévő állampapírok kereskedésének színtere. Ennek két formája bevett Magyarországon: a tőzsdei kereskedés a Budapesti Értéktőzsde hitelpapír-szekciójában, valamint a tőzsdén kívüli kereskedés. Az elsődleges forgalmazók a másodlagos piacon is fontos szerepet játszanak, hiszen ők kötelező jelleggel folyamatosan vételi-eladási árakat jegyeznek az egyes állampapírokra. Hová fordulj, ha pénzedet állampapírba fektetnéd? A lakossági ügyfelek számára a forgalomban lévő állampapírok a nagyobb bankok és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában érhetőek el. A megvásárolt értékpapírok a bank által részedre e célból megnyitott és vezetett értékpapír-letéti számlára kerülnek. A részletekről bankod fiókhálózatában, vagy internetes honlapján, illetve a www.allampapir.hu honlapon tájékozódhatsz. Lehetnek-e az állampapír befektetésnek is kockázatai? Az állampapírok esetében a visszafizetési kockázat jellemzően csekély, hiszen a fejlett országok esetében normál körülmények között attól nem kell tartani, hogy a kibocsátó, azaz az adott állam megtagadná a visszafizetést. A piaci kamatláb változásából adódó kockázat ugyanakkor lényeges kockázati elem az állampapírba fektetők számára is, mivel az időközbeni kamatláb változás hatására változhat (csökkenhet, vagy növekedhet) állampapír árfolyama. Az állampapírok biztonságos jellege tehát a visszafizetési kockázatra vonatkozik. Ugyanakkor, ha fix kamat mellett helyezted ki hosszú távra a pénzedet, és a piaci kamatok időközben megemelkednek, akkor eredeti befektetésed leértékelődik, az értéke (és ebből adódóan az ára, azaz árfolyama is) csökken. Ezt nevezik kamatláb-kockázatnak. A kamatláb változásából adódó kockázat különösen a hosszú futamidejű, fix kamatozású papíroknál jelentős. Így fordulhat elő az a megdöbbentőnek tűnő eset, hogy egy „biztonságos” állampapír árfolyama csökken. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem szabad fix kamatozású, hosszú lejáratú állampapírt vásárolnod, hiszen ha hosszabb távon a piaci hozamok mérséklődését várod, akkor ilyen papírt érdemes venni, mivel ebben az esetben akár több évre előre biztosíthatod magadnak a relatíve magas hozamot. A hozamok ingadozásából adódó kockázattal pedig csak akkor kell számolnod, ha az értékpapírt nem akarod a futamidő végéig megtartani, lejáratig tartó tartás esetén az elérhető hozamot ez nem befolyásolja.
Milyen célt szolgálnak az állampapírok?
A kötvénypiac legnagyobb és legismertebb szereplői az állampapírok, melyeket a magyar állam az Államadósság Kezelő Központon (ÁKK) keresztül az államháztartás finanszírozására bocsát ki. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, a befektetett tőke és a kamat visszafizetéséért az állam garanciát vállal. Az állampapír azoknak való, akik nem akarnak jelentősebb kockázatot vállalni, vagy akik nem akarnak bonyolultabb befektetésekkel foglalkozni.
Milyen állampapír típusok közül választhatsz?
Az állampapírokat több szempont szerint lehet csoportosítani, ezek közül a legfontosabb a futamidő szerint és a kamatozás szerint történő megkülönböztetés.
Futamidő szerint az alábbi típusokat különböztethetünk meg:
Kamatozás szerint az alábbi típusokról beszélhetünk:
A fix kamatozású állampapírok előre rögzített összegű kamatot fizetnek a befektetőknek. Ebbe a csoportba a rögzített kamatozású államkötvények és az egy éves lejáratú kamatozó kincstárjegyek tartoznak. A változó kamatozású állampapírok futamideje során a kamatozás időről időre, előre meghatározott feltételek szerint változik. Az előre meghatározottság általában nem azt jelenti, hogy konkrétan, számszerűen meghatározzák a kamatfeltételeket, hanem hogy azt az eljárást rögzítik, mely meghatározza a későbbi kamatozást. (Például szólhat úgy a feltétel, hogy a kötvény kamatát félévente határozzák meg oly módon, hogy a következő időszakra vonatkozó kamat a rövid lejáratú kincstárjegyek hozama + „X” százalékpont.) Ebbe a csoportba a változó kamatozású államkötvények és a kincstári takarékjegy tartozik.
Hogyan kerül az állampapír a befektetőkhöz?
A hazai állampapírok nyilvános forgalomba hozatala és forgalmazása az elsődleges és másodlagos piac közreműködésével valósul meg. Ezen belül az elsődleges piac az értékpapírok piacra kerülését biztosítja, a másodlagos piac pedig a későbbi adás-vételek színtere.
Ha megvettél egy értékpapírt, nem árt egy piac, ahol később értékesítheted azt. A másodlagos piac már forgalomban lévő állampapírok kereskedésének színtere. Ennek két formája bevett Magyarországon: a tőzsdei kereskedés a Budapesti Értéktőzsde hitelpapír-szekciójában, valamint a tőzsdén kívüli kereskedés. Az elsődleges forgalmazók a másodlagos piacon is fontos szerepet játszanak, hiszen ők kötelező jelleggel folyamatosan vételi-eladási árakat jegyeznek az egyes állampapírokra.
Hová fordulj, ha pénzedet állampapírba fektetnéd?
A lakossági ügyfelek számára a forgalomban lévő állampapírok a nagyobb bankok és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában érhetőek el. A megvásárolt értékpapírok a bank által részedre e célból megnyitott és vezetett értékpapír-letéti számlára kerülnek. A részletekről bankod fiókhálózatában, vagy internetes honlapján, illetve a www.allampapir.hu honlapon tájékozódhatsz.
Lehetnek-e az állampapír befektetésnek is kockázatai?
Az állampapírok esetében a visszafizetési kockázat jellemzően csekély, hiszen a fejlett országok esetében normál körülmények között attól nem kell tartani, hogy a kibocsátó, azaz az adott állam megtagadná a visszafizetést. A piaci kamatláb változásából adódó kockázat ugyanakkor lényeges kockázati elem az állampapírba fektetők számára is, mivel az időközbeni kamatláb változás hatására változhat (csökkenhet, vagy növekedhet) állampapír árfolyama. Az állampapírok biztonságos jellege tehát a visszafizetési kockázatra vonatkozik. Ugyanakkor, ha fix kamat mellett helyezted ki hosszú távra a pénzedet, és a piaci kamatok időközben megemelkednek, akkor eredeti befektetésed leértékelődik, az értéke (és ebből adódóan az ára, azaz árfolyama is) csökken. Ezt nevezik kamatláb-kockázatnak.
A kamatláb változásából adódó kockázat különösen a hosszú futamidejű, fix kamatozású papíroknál jelentős. Így fordulhat elő az a megdöbbentőnek tűnő eset, hogy egy „biztonságos” állampapír árfolyama csökken. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem szabad fix kamatozású, hosszú lejáratú állampapírt vásárolnod, hiszen ha hosszabb távon a piaci hozamok mérséklődését várod, akkor ilyen papírt érdemes venni, mivel ebben az esetben akár több évre előre biztosíthatod magadnak a relatíve magas hozamot. A hozamok ingadozásából adódó kockázattal pedig csak akkor kell számolnod, ha az értékpapírt nem akarod a futamidő végéig megtartani, lejáratig tartó tartás esetén az elérhető hozamot ez nem befolyásolja.
Mi a feladata egy nyugdíjpénztárnak? A nyugdíjalapok, illetve az ezeket kezelő nyugdíjpénztárak az öngondoskodás fontos formái, hiszen a nyugdíj az időskori megélhetés fő forrását jelenti. Az ehhez szükséges pénzt az évek során a fizetésedből vonják le, melynek összegyűjtése, valamint a nyugdíjak kifizetése a nyugdíjbiztosítási rendszer feladata. A nyugdíjpénztár intézménye azt teszi lehetővé, hogy a tagok a jog által védett szervezeti keretek között nyugdíj célú tőkét halmozzanak fel. A nyugdíjpénztárak a befizetéseket a tagok számára elkülönített egyéni számlákon írják jóvá, s a felhalmozott tőke és az annak befektetéséből származó hozamok jelentik a majdani kifizetések fedezetét. A befektetések hozamának kell biztosítania a befizetések értékállóságát. Minél nagyobb nyugdíjba lépéskor az egyéni számlán nyilvántartott összeg, annál nagyobb jövedelemre számíthatunk a pénztártól. Hogyan működik az önkéntes nyugdíjpénztár? Az önkéntes nyugdíjpénztárba való belépés a te döntéseden múlik, sőt azt is te határozod meg, hogy havonta mennyit fizetsz be. A befizetéseid után adókedvezményt is igénybe vehetsz. A befizetést rajtad kívül munkaadód is teljesítheti, gyakori formája ez a béren kívüli juttatásoknak; új munkahely esetén tehát feltétlenül érdemes az önkéntes nyugdíjpénztári feltételekről is tájékozódnod. Egyszerre több önkéntes pénztárnak is tagja lehetsz. Az összegyűjtött megtakarításaid további sorsáról viszont legkorábban 10 éves tagság után dönthetsz, ami akkor is igaz, ha ezt megelőzően kilépsz a pénztárból. Önkéntes nyugdíjpénztár Belépés ÖNKÉNTES (kiegészítő jellegű) Lehetsz-e több pénztár tagja? Igen A tagdíj mértéke Alsó határát a pénztár alapszabálya határozza meg (változó, érdeklődj, hogy munkáltatód hozzájárul-e). Költségek Változó, érdeklődj! A befizetés módja - Jövedelmedből vonja le munkáltatód vagy magad utalod át. - Befizethetsz egyszerre nagyobb összegeket is. - Tájékozódj az adókedvezményekről! Befektetési politika A választható portfoliós rendszer bevezetése önkéntes, a pénztár közgyűlése dönt róla. Nyilvántartás Pénztári megtakarításaid aktuális értékéről és az elért hozamról legalább évente egyszer értesítést kapsz. Kifizetés a pénztárból - A megtakarításodhoz 10 éves várakozási idő után juthatsz – figyelj az adóvonzatokra is! - A teljes összeget 20 év elteltével vagy nyugdíjba vonuláskor veheted fel adómentesen. - Kérhetsz havi nyugdíjkiegészítést vagy kérheted egy összegben, illetve ezt kombinálhatod is. Hogyan válassz önkéntes nyugdíjpénztárt? Amikor a pénztárak közül választasz, a következő szempontokat érdemes mérlegelned: Mekkora volt az elmúlt évek pénztári hozama? Mekkorák a levonások (működési költség, vagyonkezelési díj)? Mibe fekteti a pénztár a tagok vagyonát? (állampapírok, részvények) Mennyire tűnik megbízhatónak a pénztár? Miért fontos a pénztár teljesítménye, azaz hozama? Mivel a nyugdíjpénztárak esetében kifejezetten hosszú távú befektetésekről van szó, a teljesítmény összehasonlításához célszerű a pénztárak által kötelezően közzétett, az elmúlt 5 évre vonatkozó hozamadatokból kiindulni. Jó, ha tudod, hogy az egyes pénztárak hozamai közti kis különbségek az akár több évtizedes befektetési idő alatt a majdani nyugdíjad értékét nagymértékben befolyásolhatják! Érdemes tehát odafigyelned arra, hogy egy-egy évben milyen hozamot ért el a pénztár. Ezzel kapcsolatban könnyű a dolgod, mivel a pénztáradtól évente legalább egyszer személyre szóló értesítést kell kapnod arról, mennyi pénz van a számládon. Ha pedig arra vagy kíváncsi, hogy a többi pénztárnak jobb-e a hozama, mint a tiednek, erről legegyszerűbben a www.pszaf.hu honlap „Fogyasztóknak” menüpontjának pénztárakról szóló részében tájékozódhatsz. Mit tehetsz, ha nem vagy elégedett a pénztárad teljesítményével? Amennyiben pénztárad teljesítményével nem vagy elégedett, lehetőséged van átlépni egy másikba. Ha erről gondolkodsz, vedd figyelembe az alábbi szempontokat: egyes pénztáraknál a befektetési összetétel módosítására is van lehetőség, a pénztárválasztás jellemzően hosszú távra kiható döntés, ezért ne az azonnali, kisebb mértékű kedvezmények elérésének lehetősége alapján hozz döntést, a korábbi évek hozamadatai tájékoztató jellegűek, és nem garantálják a jövőbeni jobb teljesítményt, egy-egy év rosszabb eredménye nem ok a kapkodásra (ha alacsony árfolyamon adod el a számládon lévő befektetéseket, valóssá teszed az addigi „papíron kimutatott” veszteségeket), milyen esetleges plusz költségekkel jár a pénztárváltás
Mi a feladata egy nyugdíjpénztárnak?
A nyugdíjalapok, illetve az ezeket kezelő nyugdíjpénztárak az öngondoskodás fontos formái, hiszen a nyugdíj az időskori megélhetés fő forrását jelenti. Az ehhez szükséges pénzt az évek során a fizetésedből vonják le, melynek összegyűjtése, valamint a nyugdíjak kifizetése a nyugdíjbiztosítási rendszer feladata. A nyugdíjpénztár intézménye azt teszi lehetővé, hogy a tagok a jog által védett szervezeti keretek között nyugdíj célú tőkét halmozzanak fel.
A nyugdíjpénztárak a befizetéseket a tagok számára elkülönített egyéni számlákon írják jóvá, s a felhalmozott tőke és az annak befektetéséből származó hozamok jelentik a majdani kifizetések fedezetét. A befektetések hozamának kell biztosítania a befizetések értékállóságát. Minél nagyobb nyugdíjba lépéskor az egyéni számlán nyilvántartott összeg, annál nagyobb jövedelemre számíthatunk a pénztártól.
Hogyan működik az önkéntes nyugdíjpénztár?
Az önkéntes nyugdíjpénztárba való belépés a te döntéseden múlik, sőt azt is te határozod meg, hogy havonta mennyit fizetsz be. A befizetéseid után adókedvezményt is igénybe vehetsz. A befizetést rajtad kívül munkaadód is teljesítheti, gyakori formája ez a béren kívüli juttatásoknak; új munkahely esetén tehát feltétlenül érdemes az önkéntes nyugdíjpénztári feltételekről is tájékozódnod. Egyszerre több önkéntes pénztárnak is tagja lehetsz. Az összegyűjtött megtakarításaid további sorsáról viszont legkorábban 10 éves tagság után dönthetsz, ami akkor is igaz, ha ezt megelőzően kilépsz a pénztárból.
Önkéntes nyugdíjpénztár
Belépés
ÖNKÉNTES (kiegészítő jellegű)
Lehetsz-e több pénztár tagja?
Igen
A tagdíj mértéke
Alsó határát a pénztár alapszabálya határozza meg (változó, érdeklődj, hogy munkáltatód hozzájárul-e).
Költségek
Változó, érdeklődj!
A befizetés módja
- Jövedelmedből vonja le munkáltatód vagy magad utalod át.
- Befizethetsz egyszerre nagyobb összegeket is.
- Tájékozódj az adókedvezményekről!
Befektetési politika
A választható portfoliós rendszer bevezetése önkéntes, a pénztár közgyűlése dönt róla.
Nyilvántartás
Pénztári megtakarításaid aktuális értékéről és az elért hozamról legalább évente egyszer értesítést kapsz.
Kifizetés a pénztárból
- A megtakarításodhoz 10 éves várakozási idő után juthatsz – figyelj az adóvonzatokra is!
- A teljes összeget 20 év elteltével vagy nyugdíjba vonuláskor veheted fel adómentesen.
- Kérhetsz havi nyugdíjkiegészítést vagy kérheted egy összegben, illetve ezt kombinálhatod is.
Hogyan válassz önkéntes nyugdíjpénztárt?
Amikor a pénztárak közül választasz, a következő szempontokat érdemes mérlegelned:
Miért fontos a pénztár teljesítménye, azaz hozama?
Mivel a nyugdíjpénztárak esetében kifejezetten hosszú távú befektetésekről van szó, a teljesítmény összehasonlításához célszerű a pénztárak által kötelezően közzétett, az elmúlt 5 évre vonatkozó hozamadatokból kiindulni. Jó, ha tudod, hogy az egyes pénztárak hozamai közti kis különbségek az akár több évtizedes befektetési idő alatt a majdani nyugdíjad értékét nagymértékben befolyásolhatják!
Érdemes tehát odafigyelned arra, hogy egy-egy évben milyen hozamot ért el a pénztár. Ezzel kapcsolatban könnyű a dolgod, mivel a pénztáradtól évente legalább egyszer személyre szóló értesítést kell kapnod arról, mennyi pénz van a számládon. Ha pedig arra vagy kíváncsi, hogy a többi pénztárnak jobb-e a hozama, mint a tiednek, erről legegyszerűbben a www.pszaf.hu honlap „Fogyasztóknak” menüpontjának pénztárakról szóló részében tájékozódhatsz.
Mit tehetsz, ha nem vagy elégedett a pénztárad teljesítményével?
Amennyiben pénztárad teljesítményével nem vagy elégedett, lehetőséged van átlépni egy másikba. Ha erről gondolkodsz, vedd figyelembe az alábbi szempontokat:
Mi a befektetési alap?A befektetési alapok a háztartások megtakarításainak, illetve a vállalatok átmenetileg a termelésbe be nem vont pénzeszközeinek összegyűjtésére és befektetésére szakosodott pénzügyi közvetítők. A befektetési alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (általában bankok vagy biztosítók közreműködésével) hoz létre, és folyamatosan kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg, melyeket az alapkezelő a befektetési jegyek vásárlói számára értékesít. A közös vagyontömegből egy adott napon az egy befektetési jegyre jutó hányadot az egy jegyre jutó nettó eszközérték, vagyis a befektetési jegy árfolyama mutatja meg.Miért hasznosak a befektetési alapok?A befektetési alapok legfőbb előnye, hogy a háztartások és vállalkozások – akár egyenként kisösszegű - megtakarításait az alapkezelő szakértelmének és tájékozottságának köszönhetően egyszerűbben, alacsonyabb költségek mellett, és a befektetési kockázatok megosztásával fektethetik be az értékpapír- és ingatlanpiacokon, és ezáltal az egyenként kisösszegű, és szétszórt megtakarítások kerülhetnek be a gazdaság vérkeringésébe.Mi a feladata a befektetési alap kezelőjének?A befektetési alap kezelőjének feladatai a következők: értékpapír, azaz befektetési jegyek kibocsátása → tőkegyűjtés, befektetések megszervezése, lebonyolítása → tőkekihelyezés,az alap befektetéseinek folyamatos kezelése → vagyonkezelés.Az alapkezelő a befektetések (portfolió) összetételét – az alap jellegének megfelelő befektetési arányokat figyelembe véve - minden esetben igyekszik úgy alakítani, hogy a kockázatok kezelése mellett a befektetők a lehető legmagasabb hozamot érjék el. Mi a különbség a nyílt és zárt befektetési alapok között?A befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából az alapok két kategóriája a nyílt és zárt végű alap. A nyílt végű alap által kibocsátott befektetési jegyeket bármikor visszaválthatod, és bármikor újakat vásárolhatsz. Zárt végű alapok esetében visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor, ezt megelőzően a tőzsdén keresztüli értékesítésre az aktuális árfolyamon van lehetőséged. A befektetési alapok hozamai a bankok betéti kamataihoz hasonlóan nyilvánosak, a gazdasági sajtóban és az interneten egyaránt hozzáférhetőek. Miről kell döntened, ha befektetési alapba fektetsz?Amikor a befektetési alapok közül választasz, előzetesen érdemes mérlegelned, hogy milyen befektetési időtávban gondolkodsz, illetve, hogy egy magasabb hozam reményében mekkora kockázatot vagy hajlandó vállalni. Ezek mérlegelése alapján érdemes az egyes alapok jellegének megfelelő befektetési összetételek közül választani. A lehetőségek a következők:pénzpiaci (bankbetétbe és rövid lejáratú állampapírokba fektető),állampapír (jellemzően hosszú lejáratú államkötvényekbe fektető),ingatlan,részvény,és ezek kombinációit képviselő alapok befektetési jegyei.Mitől függ a befektetési jegyek árfolyama?A befektetési jegyek árfolyama közvetlenül az alap tulajdonában lévő befektetések piaci értékének napi változásától függ, ezért az árfolyam napról-napra – akár jelentősebb mértékben is - ingadozhat. Az egyes befektetési jegyek árfolyamának ingadozásának mértéke egyben a befektetés kockázatának mértékére is utal. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb elérhető hozamok párosulnak, és fordítva, ezért a befektetési döntés meghozatalánál ajánlatos a két tényezőt együttesen figyelembe venned.
Mi a befektetési alap?
A befektetési alapok a háztartások megtakarításainak, illetve a vállalatok átmenetileg a termelésbe be nem vont pénzeszközeinek összegyűjtésére és befektetésére szakosodott pénzügyi közvetítők. A befektetési alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (általában bankok vagy biztosítók közreműködésével) hoz létre, és folyamatosan kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg, melyeket az alapkezelő a befektetési jegyek vásárlói számára értékesít. A közös vagyontömegből egy adott napon az egy befektetési jegyre jutó hányadot az egy jegyre jutó nettó eszközérték, vagyis a befektetési jegy árfolyama mutatja meg.
Miért hasznosak a befektetési alapok?
A befektetési alapok legfőbb előnye, hogy a háztartások és vállalkozások – akár egyenként kisösszegű - megtakarításait az alapkezelő szakértelmének és tájékozottságának köszönhetően egyszerűbben, alacsonyabb költségek mellett, és a befektetési kockázatok megosztásával fektethetik be az értékpapír- és ingatlanpiacokon, és ezáltal az egyenként kisösszegű, és szétszórt megtakarítások kerülhetnek be a gazdaság vérkeringésébe.
Mi a feladata a befektetési alap kezelőjének?
A befektetési alap kezelőjének feladatai a következők:
Az alapkezelő a befektetések (portfolió) összetételét – az alap jellegének megfelelő befektetési arányokat figyelembe véve - minden esetben igyekszik úgy alakítani, hogy a kockázatok kezelése mellett a befektetők a lehető legmagasabb hozamot érjék el.
Mi a különbség a nyílt és zárt befektetési alapok között?
A befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából az alapok két kategóriája a nyílt és zárt végű alap. A nyílt végű alap által kibocsátott befektetési jegyeket bármikor visszaválthatod, és bármikor újakat vásárolhatsz. Zárt végű alapok esetében visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor, ezt megelőzően a tőzsdén keresztüli értékesítésre az aktuális árfolyamon van lehetőséged. A befektetési alapok hozamai a bankok betéti kamataihoz hasonlóan nyilvánosak, a gazdasági sajtóban és az interneten egyaránt hozzáférhetőek.
Miről kell döntened, ha befektetési alapba fektetsz?
Amikor a befektetési alapok közül választasz, előzetesen érdemes mérlegelned, hogy milyen befektetési időtávban gondolkodsz, illetve, hogy egy magasabb hozam reményében mekkora kockázatot vagy hajlandó vállalni. Ezek mérlegelése alapján érdemes az egyes alapok jellegének megfelelő befektetési összetételek közül választani. A lehetőségek a következők:
Mitől függ a befektetési jegyek árfolyama?
A befektetési jegyek árfolyama közvetlenül az alap tulajdonában lévő befektetések piaci értékének napi változásától függ, ezért az árfolyam napról-napra – akár jelentősebb mértékben is - ingadozhat. Az egyes befektetési jegyek árfolyamának ingadozásának mértéke egyben a befektetés kockázatának mértékére is utal. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb elérhető hozamok párosulnak, és fordítva, ezért a befektetési döntés meghozatalánál ajánlatos a két tényezőt együttesen figyelembe venned.
Mely befektetési típussal áll rokonságban a megtakarítások e speciális formája?Az életbiztosítások speciális ágát képviselő befektetési egységhez kötött (ún. „unit-linked”) életbiztosítások jellegüket tekintve leginkább a befektetési alapokhoz hasonlíthatók. Ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, akkor utasítást adhatunk arra, hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításainkat milyen befektetési stratégia szerint kezeljék. A befektetéssel kombinált életbiztosítás valamilyen jövőbeni jelentős kiadásra (pl. továbbtanulás, családalapítás stb.) történő előtakarékoskodást tesz lehetővé, lényegét tekintve azonban a biztosítási termékek közé tartozik. Ebből következőleg ha megtakarításaid számára elsődlegesen befektetési lehetőséget keresel, érdemes inkább a korábbi kérdésekben ismertetett befektetési típusokban gondolkodnod.Miben kell döntened, ha megtakarításaidat befektetéssel kombinált életbiztosításba fekteted? Az egyes unit-linked eszközalapok a befektetések összetételében és kockázatában térnek el egymástól. A számodra leginkább megfelelő alap kiválasztásakor anyagi lehetőségeid mellett azt érdemes mérlegelned, hogy az esetleges magasabb hozam reményében mennyi kockázatot vagy hajlandó vállalni. Természetesen itt sem feledkezhetsz meg arról, hogy magasabb hozam általában csak nagyobb kockázatvállalással érhető el.
Mely befektetési típussal áll rokonságban a megtakarítások e speciális formája?
Az életbiztosítások speciális ágát képviselő befektetési egységhez kötött (ún. „unit-linked”) életbiztosítások jellegüket tekintve leginkább a befektetési alapokhoz hasonlíthatók. Ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, akkor utasítást adhatunk arra, hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításainkat milyen befektetési stratégia szerint kezeljék. A befektetéssel kombinált életbiztosítás valamilyen jövőbeni jelentős kiadásra (pl. továbbtanulás, családalapítás stb.) történő előtakarékoskodást tesz lehetővé, lényegét tekintve azonban a biztosítási termékek közé tartozik. Ebből következőleg ha megtakarításaid számára elsődlegesen befektetési lehetőséget keresel, érdemes inkább a korábbi kérdésekben ismertetett befektetési típusokban gondolkodnod.
Miben kell döntened, ha megtakarításaidat befektetéssel kombinált életbiztosításba fekteted?
Az egyes unit-linked eszközalapok a befektetések összetételében és kockázatában térnek el egymástól. A számodra leginkább megfelelő alap kiválasztásakor anyagi lehetőségeid mellett azt érdemes mérlegelned, hogy az esetleges magasabb hozam reményében mennyi kockázatot vagy hajlandó vállalni. Természetesen itt sem feledkezhetsz meg arról, hogy magasabb hozam általában csak nagyobb kockázatvállalással érhető el.
Mi a részvény? A részvény tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapír. Egy vállalat részvényének megvásárlásával a részvényt kibocsátó vállalat (részvénytársaság) résztulajdonosává válsz. Természetesen ez a jog a birtokolt részvényhányad mértékéig szól, azaz pl. az adott részvénytársaság részvényeinek 5 százalékának megvásárlásával az adott cég 5 százaléka tekinthető a tulajdonodnak, és eszerint érvényesítheted jogaidat. A részvények – a tulajdonosi érdekeltség következtében- különböző jogokat biztosítanak számodra, melyek közül a legfontosabbak a szavazati jog (döntéshozatal), és az osztalékhoz való jog. Mit jelent a szavazati és osztalékhoz való jog? Összefoglalóan szavazati jogként a részvényes azon jogai tekinthetők, melyek szerint részt vehet a részvénytársaság döntéshozatalában a közgyűlésen való részvétellel, felszólalással és szavazással.Az osztalékhoz való jog alapján a részvénytársaság éves eredményét a tulajdonosok/részvényesek döntése alapján osztalék formájában kifizetheti a részvényeseknek. A fizetendő osztalékból a befektetők szintén a birtokolt részvények arányában kapnak. Mi a különbség a részvény és a kötvény (hitelpapír) között? A hitelpapírok és a részvények közötti legfontosabb különbség, hogy míg a hitelpapírt azzal a céllal veszi a befektető, hogy megtakarított pénzét kamatjövedelem reményében kölcsönadja, addig a részvénynél a befektető célja többféle lehet. Egyrészt természetesen itt is lehet cél a jövedelemszerzés az osztalékon keresztül, emellett azonban a részvények későbbi magasabb áron történő értékesítése is jelentős jövedelem forrása lehet. További fontos különbség a hitelpapírok és a részvények között, hogy a részvényeknek nincs futamideje és lejárata, így a részvény vásárlója csak abban az esetben kapja vissza a befektetett tőkét a részvény kibocsátójától, ha végelszámolásra kerül sor, azaz tevékenysége véglegesen megszűnik. Hogyan lehet a részvénybefektetésből pénzhez jutni? Ha megtakarításaid bizonyos részét részvényekbe fektetted, ez természetesen nem jelenti azt, hogy örökre az adott részvény tulajdonosává váltál, és nem tudod befektetésedet ismételten pénzzé tenni. A részvények – hasonlóan a többi értékpapírtípushoz - egyik legfontosabb jellemzője ugyanis a forgalomképesség, ami lehetővé teszi, hogy ha megvásároltál egy részvényt, döntésed alapján egy másik befektetőnek szabadon el is adhatod azt a kapcsolódó jogokkal együtt. Az eladhatóság mind a hitelpapírok (kötvények), mind a részvények esetében fontos tulajdonság, azonban míg előbbinél a te döntéseden múlik az értékpapír futamidő végéig történő megtartása, addig a részvények esetében szinte az egyedüli pénzhez jutási lehetőséget az eladás jelenti. Hogyan lehet részvényekkel kereskedni? Az értékpapírokkal való kereskedés speciális tudást igényel, ezért természetesen ritka az az eset, amikor két magánbefektető tárgyal le egy ügyletet. Sokkal inkább valószínű, hogy profi szakértő segítségét kérik a tranzakcióhoz. Az értékpapírpiacon ezek a profi szakértők a befektetési szolgáltató cégek, hétköznapi nevükön brókercégek. A brókercégek azok a közvetítők, akiknek feladata kapcsolatot teremteni a befektetők között, így segítve azokat, akik értékpapírt akarnak eladni vagy venni. Befektetési szolgáltatást a brókercégek mellett a nagyobb bankok is nyújtanak. A legegyszerűbb dolga természetesen akkor lenne egy befektetési szolgáltatónak, ha a vevő és az eladó is nála jelentkezne, így az ügyletet köztük könnyen lebonyolíthatná. Az esetek többségében azonban a lehetséges eladók és vevők más-más szolgáltató ügyfelei. Ebből következően az értékpapírpiac csak a piaci szereplők közti folyamatos kapcsolattartása mellett működhet, ami különböző „kereskedési helyeket” teremtett. Ezek tipikus megtestesítője a tőzsde. Mi a tőzsde? Az értékpapírpiacok klasszikus modelljében kétféle kereskedési helyet különítettek el élesen: a tőzsdei és a tőzsdén kívüli (angolul over-the-counter, OTC) kereskedést, ami természetszerűleg magában foglalt minden olyan kereskedési módot, ami nem a tőzsdéhez kötődött. Napjainkban a tőzsdei és tőzsdén kívüli kereskedés közti határvonalak elmosódtak, és olyan új kereskedési platformok alakultak – alakulnak még ma is –, amelyek nem minősülnek tőzsdének, ugyanakkor a tőzsdén kívüli piacoknál jóval szervezettebbek (pl. internetes kereskedési felületek). Az alternatív kereskedési lehetőségek ellenére a tőzsdék továbbra is központi jelentőséggel bírnak az értékpapír-kereskedelemben, melyek főbb jellemzői az alábbiak: Koncentrált piac – térben is időben egy helyre koncentrálja az adott befektetési eszközök keresletét és kínálatát. Átlátható piac – a tőzsdei kereskedés ismérve a nyilvánosság, így minden, ami a tőzsdén történik (vételi és eladási ajánlatok az adott értékpapírokra, kötések stb.) nyilvános, bárki által azonnal elérhető információ. Szabályozott piac – szabályozottsága biztonságos keretek közé szorítja az értékpapír-kereskedelmet, ami miatt a befektetők többsége még ma is ragaszkodik a tőzsdei tranzakciókhoz. A tőzsdei kereskedés szigorú szabályozottsága miatt a kereskedésben a befektetők közvetlenül nem vehetnek részt, csak befektetési szolgáltatókon (illetve bankokon) keresztül, azaz tőzsdei kereskedési jogot csak ezek az intézmények szerezhetnek. A befektetők tőzsdei tranzakciót a befektetési szolgáltatóknak adott tőzsdei megbízással végezhetnek. Mi alapján válassz befektetési szolgáltatót? Ha részvény befektetésben gondolkodsz az első lépés a befektetési szolgáltató gondos kiválasztása, hiszen a megkötött ügyletek sikere nagyban függ a befektetési szolgáltató munkájától, illetve az elért eredményt jelentősen befolyásolhatják a felszámított költségek. A szolgáltató (brókercég, vagy bank) kiválasztásánál éppen ezért fontos szempont lehet az adott intézmény mérete, tőkeereje, ami mutatja annak stabilitását. Fontos emellett a piaci aktivitása, forgalma, ami mutatja ügyfélkörének nagyságát. Ebben nagy segítséget jelent a Budapesti Értéktőzsde honlapja (www.bet.hu), ahol ezek a statisztikák naprakészen elérhetőek. Az egyik leglényegesebb szempont természetesen a felszámított díjak mértéke, amiben jelentős eltérések mutatkozhatnak az egyes befektetési szolgáltatók között. Mennyibe kerül a tőzsdézés? A brókercégek, bankok – mint minden szolgáltatás esetében – díjat számolnak fel a tőzsdei ügyletek után, ami a tőzsdézés legfontosabb díjtételét jelenti, ha rendszeresen kötsz ügyleteket. Emellett díjat számolnak fel az értékpapírszámla – ami a megvásárolt részvények nyilvántartására szolgál - nyitása/vezetése után, illetve a kapcsolódó számlák közti átutalások után is. (További információkat a www.pszaf.hu honlapon találsz, ahol összefoglaló táblázat segít az egyes brókercégek által felszámított díjak összehasonlításában. Milyen módon lehetséges tőzsdei ügyletet kötni? Csakúgy, mint a banki szolgáltatások igénybe vételéhez, a tőzsdei kereskedéshez is alapfeltétel a számlanyitás. Azonban itt nemcsak folyószámlát kell nyitnod, hanem az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát is. A számlanyitások elvégzése után szabadon köthetsz ügyletet, mégpedig olyan módon, amelyet a kiválasztott szolgáltató (bank vagy brókercég) elérhetővé tesz számodra. A főbb lehetőségeket az alábbi táblázat foglalja össze:
Mi a részvény?
A részvény tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapír. Egy vállalat részvényének megvásárlásával a részvényt kibocsátó vállalat (részvénytársaság) résztulajdonosává válsz. Természetesen ez a jog a birtokolt részvényhányad mértékéig szól, azaz pl. az adott részvénytársaság részvényeinek 5 százalékának megvásárlásával az adott cég 5 százaléka tekinthető a tulajdonodnak, és eszerint érvényesítheted jogaidat. A részvények – a tulajdonosi érdekeltség következtében- különböző jogokat biztosítanak számodra, melyek közül a legfontosabbak a szavazati jog (döntéshozatal), és az osztalékhoz való jog.
Mit jelent a szavazati és osztalékhoz való jog?
Összefoglalóan szavazati jogként a részvényes azon jogai tekinthetők, melyek szerint részt vehet a részvénytársaság döntéshozatalában a közgyűlésen való részvétellel, felszólalással és szavazással.Az osztalékhoz való jog alapján a részvénytársaság éves eredményét a tulajdonosok/részvényesek döntése alapján osztalék formájában kifizetheti a részvényeseknek. A fizetendő osztalékból a befektetők szintén a birtokolt részvények arányában kapnak.
Mi a különbség a részvény és a kötvény (hitelpapír) között?
A hitelpapírok és a részvények közötti legfontosabb különbség, hogy míg a hitelpapírt azzal a céllal veszi a befektető, hogy megtakarított pénzét kamatjövedelem reményében kölcsönadja, addig a részvénynél a befektető célja többféle lehet. Egyrészt természetesen itt is lehet cél a jövedelemszerzés az osztalékon keresztül, emellett azonban a részvények későbbi magasabb áron történő értékesítése is jelentős jövedelem forrása lehet.
További fontos különbség a hitelpapírok és a részvények között, hogy a részvényeknek nincs futamideje és lejárata, így a részvény vásárlója csak abban az esetben kapja vissza a befektetett tőkét a részvény kibocsátójától, ha végelszámolásra kerül sor, azaz tevékenysége véglegesen megszűnik.
Hogyan lehet a részvénybefektetésből pénzhez jutni?
Ha megtakarításaid bizonyos részét részvényekbe fektetted, ez természetesen nem jelenti azt, hogy örökre az adott részvény tulajdonosává váltál, és nem tudod befektetésedet ismételten pénzzé tenni. A részvények – hasonlóan a többi értékpapírtípushoz - egyik legfontosabb jellemzője ugyanis a forgalomképesség, ami lehetővé teszi, hogy ha megvásároltál egy részvényt, döntésed alapján egy másik befektetőnek szabadon el is adhatod azt a kapcsolódó jogokkal együtt.
Az eladhatóság mind a hitelpapírok (kötvények), mind a részvények esetében fontos tulajdonság, azonban míg előbbinél a te döntéseden múlik az értékpapír futamidő végéig történő megtartása, addig a részvények esetében szinte az egyedüli pénzhez jutási lehetőséget az eladás jelenti.
Hogyan lehet részvényekkel kereskedni?
Az értékpapírokkal való kereskedés speciális tudást igényel, ezért természetesen ritka az az eset, amikor két magánbefektető tárgyal le egy ügyletet. Sokkal inkább valószínű, hogy profi szakértő segítségét kérik a tranzakcióhoz. Az értékpapírpiacon ezek a profi szakértők a befektetési szolgáltató cégek, hétköznapi nevükön brókercégek. A brókercégek azok a közvetítők, akiknek feladata kapcsolatot teremteni a befektetők között, így segítve azokat, akik értékpapírt akarnak eladni vagy venni. Befektetési szolgáltatást a brókercégek mellett a nagyobb bankok is nyújtanak.
A legegyszerűbb dolga természetesen akkor lenne egy befektetési szolgáltatónak, ha a vevő és az eladó is nála jelentkezne, így az ügyletet köztük könnyen lebonyolíthatná. Az esetek többségében azonban a lehetséges eladók és vevők más-más szolgáltató ügyfelei. Ebből következően az értékpapírpiac csak a piaci szereplők közti folyamatos kapcsolattartása mellett működhet, ami különböző „kereskedési helyeket” teremtett. Ezek tipikus megtestesítője a tőzsde.
Mi a tőzsde?
Az értékpapírpiacok klasszikus modelljében kétféle kereskedési helyet különítettek el élesen: a tőzsdei és a tőzsdén kívüli (angolul over-the-counter, OTC) kereskedést, ami természetszerűleg magában foglalt minden olyan kereskedési módot, ami nem a tőzsdéhez kötődött. Napjainkban a tőzsdei és tőzsdén kívüli kereskedés közti határvonalak elmosódtak, és olyan új kereskedési platformok alakultak – alakulnak még ma is –, amelyek nem minősülnek tőzsdének, ugyanakkor a tőzsdén kívüli piacoknál jóval szervezettebbek (pl. internetes kereskedési felületek).
Az alternatív kereskedési lehetőségek ellenére a tőzsdék továbbra is központi jelentőséggel bírnak az értékpapír-kereskedelemben, melyek főbb jellemzői az alábbiak:
A tőzsdei kereskedés szigorú szabályozottsága miatt a kereskedésben a befektetők közvetlenül nem vehetnek részt, csak befektetési szolgáltatókon (illetve bankokon) keresztül, azaz tőzsdei kereskedési jogot csak ezek az intézmények szerezhetnek. A befektetők tőzsdei tranzakciót a befektetési szolgáltatóknak adott tőzsdei megbízással végezhetnek.
Mi alapján válassz befektetési szolgáltatót?
Ha részvény befektetésben gondolkodsz az első lépés a befektetési szolgáltató gondos kiválasztása, hiszen a megkötött ügyletek sikere nagyban függ a befektetési szolgáltató munkájától, illetve az elért eredményt jelentősen befolyásolhatják a felszámított költségek. A szolgáltató (brókercég, vagy bank) kiválasztásánál éppen ezért fontos szempont lehet az adott intézmény mérete, tőkeereje, ami mutatja annak stabilitását. Fontos emellett a piaci aktivitása, forgalma, ami mutatja ügyfélkörének nagyságát. Ebben nagy segítséget jelent a Budapesti Értéktőzsde honlapja (www.bet.hu), ahol ezek a statisztikák naprakészen elérhetőek. Az egyik leglényegesebb szempont természetesen a felszámított díjak mértéke, amiben jelentős eltérések mutatkozhatnak az egyes befektetési szolgáltatók között.
Mennyibe kerül a tőzsdézés?
A brókercégek, bankok – mint minden szolgáltatás esetében – díjat számolnak fel a tőzsdei ügyletek után, ami a tőzsdézés legfontosabb díjtételét jelenti, ha rendszeresen kötsz ügyleteket. Emellett díjat számolnak fel az értékpapírszámla – ami a megvásárolt részvények nyilvántartására szolgál - nyitása/vezetése után, illetve a kapcsolódó számlák közti átutalások után is. (További információkat a www.pszaf.hu honlapon találsz, ahol összefoglaló táblázat segít az egyes brókercégek által felszámított díjak összehasonlításában.
Milyen módon lehetséges tőzsdei ügyletet kötni?
Csakúgy, mint a banki szolgáltatások igénybe vételéhez, a tőzsdei kereskedéshez is alapfeltétel a számlanyitás. Azonban itt nemcsak folyószámlát kell nyitnod, hanem az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát is. A számlanyitások elvégzése után szabadon köthetsz ügyletet, mégpedig olyan módon, amelyet a kiválasztott szolgáltató (bank vagy brókercég) elérhetővé tesz számodra. A főbb lehetőségeket az alábbi táblázat foglalja össze:
Hogyan követhetők nyomon a tőzsdei információk? A tőzsdei kereskedés egyik legfontosabb sajátossága a nyilvánosság. A befektetők folyamatosan nyomon követhetik az árak alakulását, a tőzsdén lévő vállalatokra vonatkozó híradásokat, ami az alapja a piac működésébe vetett bizalomnak, a piac stabilitásának. Az elérhető információk köre a napi kereskedési adatoktól az időszakos statisztikákon és idősorokon át a kibocsátói hírekig terjed, és minden olyan információt érint, amely a megalapozott befektetői döntések meghozatalához szükséges lehet.A tőzsde számos adatszolgáltatóval van kapcsolatban, amelyek a befektetők széles körének juttatják el a napi kereskedési adatokat, a tőzsdén jegyzett vállalatokkal kapcsolatos híreket is. Mivel az adatszolgáltatók többsége rendelkezik internetes eléréssel is, így akár otthonról is nyomon követheted a tőzsdei kereskedést. Van-e lehetőség a tőzsdei befektetések kockázatának mérséklésére Mint ahogy az „Érdemes-e mindent egy lapra feltenni?” kérdés keretében utaltunk rá, egyéni részvénybefektetések esetében a legnagyobb kockázattal akkor kell szembenézned, ha valamennyi megtakarításodat egyetlen vállalat részvényébe fekteted. Ha szerencséd van, rövid idő alatt jelentős nyereséghez is juthatsz. Ha azonban a piaci folyamatok, vagy az adott vállalat gazdasági helyzete kedvezőtlen irányba változnak, szélsőséges esetben (pl. a részvényt kibocsátó vállalat csődje) akár befektetésed teljes értékét is elveszítheted. Befektetéseid kockázatát úgy csökkentheted, ha a részvénybefektetésre szánt összeget több részvény között osztod meg. Az egyedileg kockázatos részvények megfelelő összeválogatása (szaknyelven diverzifikációja) azt eredményezi, hogy a részvénybefektetéseid egészének kockázata összességében kisebb lesz, mint az egyedi kockázatok nagysága. Fontos észben tartanod azonban, hogy rövidebb időtávon ez a kockázatmegosztó stratégia sem garantálja, hogy nem lesz veszteséged. Hogyan érdemes a részvénybefektetésekkel kapcsolatos első tapasztalatokat megszerezned? Ha még nem rendelkezel megfelelő ismeretekkel és kellő tapasztalatokkal az egyedi részvénybefektetések terén, de megtakarításaid egy részét szeretnéd a tőzsdén keresztül befektetni, első lépésként érdemes a részvényekbe fektető befektetési alapok közül választanod. A részvényalapok esetében tapasztalt befektetési szakemberek határozzák meg és kísérik folyamatosan figyelemmel, hogy a befektetők megtakarításai mely vállalatok részvényeibe és milyen súllyal kerüljenek befektetésre. A befektetések összetételét (diverzifikáció) és ennek szükség szerinti módosítását számos háttérelemzés és számítás elvégzése alapján határozzák meg.
Hogyan követhetők nyomon a tőzsdei információk?
A tőzsdei kereskedés egyik legfontosabb sajátossága a nyilvánosság. A befektetők folyamatosan nyomon követhetik az árak alakulását, a tőzsdén lévő vállalatokra vonatkozó híradásokat, ami az alapja a piac működésébe vetett bizalomnak, a piac stabilitásának. Az elérhető információk köre a napi kereskedési adatoktól az időszakos statisztikákon és idősorokon át a kibocsátói hírekig terjed, és minden olyan információt érint, amely a megalapozott befektetői döntések meghozatalához szükséges lehet.A tőzsde számos adatszolgáltatóval van kapcsolatban, amelyek a befektetők széles körének juttatják el a napi kereskedési adatokat, a tőzsdén jegyzett vállalatokkal kapcsolatos híreket is. Mivel az adatszolgáltatók többsége rendelkezik internetes eléréssel is, így akár otthonról is nyomon követheted a tőzsdei kereskedést.
Van-e lehetőség a tőzsdei befektetések kockázatának mérséklésére
Mint ahogy az „Érdemes-e mindent egy lapra feltenni?” kérdés keretében utaltunk rá, egyéni részvénybefektetések esetében a legnagyobb kockázattal akkor kell szembenézned, ha valamennyi megtakarításodat egyetlen vállalat részvényébe fekteted. Ha szerencséd van, rövid idő alatt jelentős nyereséghez is juthatsz. Ha azonban a piaci folyamatok, vagy az adott vállalat gazdasági helyzete kedvezőtlen irányba változnak, szélsőséges esetben (pl. a részvényt kibocsátó vállalat csődje) akár befektetésed teljes értékét is elveszítheted. Befektetéseid kockázatát úgy csökkentheted, ha a részvénybefektetésre szánt összeget több részvény között osztod meg. Az egyedileg kockázatos részvények megfelelő összeválogatása (szaknyelven diverzifikációja) azt eredményezi, hogy a részvénybefektetéseid egészének kockázata összességében kisebb lesz, mint az egyedi kockázatok nagysága. Fontos észben tartanod azonban, hogy rövidebb időtávon ez a kockázatmegosztó stratégia sem garantálja, hogy nem lesz veszteséged.
Hogyan érdemes a részvénybefektetésekkel kapcsolatos első tapasztalatokat megszerezned?
Ha még nem rendelkezel megfelelő ismeretekkel és kellő tapasztalatokkal az egyedi részvénybefektetések terén, de megtakarításaid egy részét szeretnéd a tőzsdén keresztül befektetni, első lépésként érdemes a részvényekbe fektető befektetési alapok közül választanod. A részvényalapok esetében tapasztalt befektetési szakemberek határozzák meg és kísérik folyamatosan figyelemmel, hogy a befektetők megtakarításai mely vállalatok részvényeibe és milyen súllyal kerüljenek befektetésre. A befektetések összetételét (diverzifikáció) és ennek szükség szerinti módosítását számos háttérelemzés és számítás elvégzése alapján határozzák meg.
Miért fontos a lakáscélú előtakarékosság?A hagyományos befektetési típusok mellett léteznek olyan speciális megtakarítási formák is, amelyek valamilyen konkrét célhoz kapcsolódnak. Ezek közül a nyugdíjcélú megtakarítási formák mellett elsősorban a lakástakarék-pénztárak által kínált lakáscélú előtakarékossági lehetőségek emelhetők ki, melyek életed egyik legfontosabb, és anyagi szempontból is az egyik legjelentősebb célját, a lakáshoz jutást, otthon teremtést hivatottak segíteni. Mivel a családok döntő többsége számára egy lakás vásárlása csak saját anyagi forrásokból nem megoldható, célszerű bővebben tájékozódnod a lakáscélú előtakarékossági konstrukciók nyújtotta lehetőségekről.Mely intézmények lehetnek segítségedre a lakáscélú előtakarékossággal kapcsolatba?Lakáscélú előtakarékossági programokkal Magyarországon a lakástakarék-pénztárak foglalkoznak, melyek kizárólagos feladata lakáscélú betétek gyűjtése és lakáscélú hitelek nyújtása. Jelenleg két ilyen, országos értékesítési hálózattal rendelkező intézmény működik. Milyen jellegű megtakarítási forma a lakáscélú előtakarékosság?A lakás-előtakarékosság olyan államilag támogatott megtakarítási forma, amely havi rendszeres befizetés mellett, a megtakarítási idő végén kedvező hitellehetőséget is biztosít. Így a lakással kapcsolatos terveid megvalósítására nagyobb keret áll majd rendelkezésére, amely az alábbi négy részből tevődik össze: havi megtakarításokbetéti kamatokállami támogatáslakáscélú kölcsön felvételének lehetőségeAz alapesetben 4 éves előtakarékossági konstrukció keretében a befizetett összegek után a kamaton kívül állami támogatást is igényelhetsz, melyet kedvezményes kamatozású hitelfelvételi lehetőség egészít ki, melynek nagyságrendje elérheti az összegyűjtött megtakarítás másfélszeresét.. A lakástakarékpénztárak által nyújtott szolgáltatások részleteiről az intézmények internetes honlapján, valamint a pénztárakkal szerződésben álló bankok és takarékszövetkezetek fiókjaiban és honlapjain tájékozódhatsz.Megoldható-e a lakáshoz jutás kizárólag a lakáscélú előtakarékossági programok segítségével?A program által nyújtott megtakarítási és hitelfelvételi lehetőségek nagyságrendjüknél fogva jellemzően önmagukban nem teremtik meg a lakáshoz jutáshoz szükséges anyagi hátteret, azonban ez nem is elsődleges céljuk. Mivel egy ház felépítéshez vagy egy lakás megvásárlásához összességében jóval nagyobb tőkére van szükség, ezt a bankok és a lakás-takarékpénztárak együttesen tudják számodra biztosítani.Az előtakarékosság a legtöbb esetben a lakáscélú hitelek felvételéhez elengedhetetlen saját tőkét, az úgynevezett önerőt biztosítja, de szolgálhat felújításokhoz, bővítésekhez szükséges anyagi háttér biztosítására is.
Miért fontos a lakáscélú előtakarékosság?
A hagyományos befektetési típusok mellett léteznek olyan speciális megtakarítási formák is, amelyek valamilyen konkrét célhoz kapcsolódnak. Ezek közül a nyugdíjcélú megtakarítási formák mellett elsősorban a lakástakarék-pénztárak által kínált lakáscélú előtakarékossági lehetőségek emelhetők ki, melyek életed egyik legfontosabb, és anyagi szempontból is az egyik legjelentősebb célját, a lakáshoz jutást, otthon teremtést hivatottak segíteni. Mivel a családok döntő többsége számára egy lakás vásárlása csak saját anyagi forrásokból nem megoldható, célszerű bővebben tájékozódnod a lakáscélú előtakarékossági konstrukciók nyújtotta lehetőségekről.
Mely intézmények lehetnek segítségedre a lakáscélú előtakarékossággal kapcsolatba?
Lakáscélú előtakarékossági programokkal Magyarországon a lakástakarék-pénztárak foglalkoznak, melyek kizárólagos feladata lakáscélú betétek gyűjtése és lakáscélú hitelek nyújtása. Jelenleg két ilyen, országos értékesítési hálózattal rendelkező intézmény működik.
Milyen jellegű megtakarítási forma a lakáscélú előtakarékosság?
A lakás-előtakarékosság olyan államilag támogatott megtakarítási forma, amely havi rendszeres befizetés mellett, a megtakarítási idő végén kedvező hitellehetőséget is biztosít. Így a lakással kapcsolatos terveid megvalósítására nagyobb keret áll majd rendelkezésére, amely az alábbi négy részből tevődik össze:
Az alapesetben 4 éves előtakarékossági konstrukció keretében a befizetett összegek után a kamaton kívül állami támogatást is igényelhetsz, melyet kedvezményes kamatozású hitelfelvételi lehetőség egészít ki, melynek nagyságrendje elérheti az összegyűjtött megtakarítás másfélszeresét.. A lakástakarékpénztárak által nyújtott szolgáltatások részleteiről az intézmények internetes honlapján, valamint a pénztárakkal szerződésben álló bankok és takarékszövetkezetek fiókjaiban és honlapjain tájékozódhatsz.
Megoldható-e a lakáshoz jutás kizárólag a lakáscélú előtakarékossági programok segítségével?
A program által nyújtott megtakarítási és hitelfelvételi lehetőségek nagyságrendjüknél fogva jellemzően önmagukban nem teremtik meg a lakáshoz jutáshoz szükséges anyagi hátteret, azonban ez nem is elsődleges céljuk. Mivel egy ház felépítéshez vagy egy lakás megvásárlásához összességében jóval nagyobb tőkére van szükség, ezt a bankok és a lakás-takarékpénztárak együttesen tudják számodra biztosítani.Az előtakarékosság a legtöbb esetben a lakáscélú hitelek felvételéhez elengedhetetlen saját tőkét, az úgynevezett önerőt biztosítja, de szolgálhat felújításokhoz, bővítésekhez szükséges anyagi háttér biztosítására is.