A bankjegyeket és érméket együttesen készpénznek nevezzük. Magyarországon a törvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank jogosult kizárólagosan bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott forint bankjegy és érme a Magyar Köztársaság A törvényes fizetőeszköz az állam által deklarált pénz. A mindennapokban a törvényes fizetőeszköz akkor tudja betölteni a pénz szerepét, ha általános a pénz iránti bizalom.  A bankjegyeket, érméket azért fogadjuk el, mert joggal bízunk abban, hogy egy későbbi időpontban tőlünk is elfogadják majd, amikor valamilyen árut vagy szolgáltatást akarunk megvásárolni. A pénz iránti társadalmi bizalom akkor töretlen, ha biztosított a pénz értékállósága.törvényes fizetőeszköze

Magyarországon mindenki köteles névértéken elfogadni az MNB által kibocsátott és még be nem vont forintbankjegyeket és -érméket. Érmékből ugyanakkor a kereskedelmi forgalomban címletenként 50 darabnál többet - a hitelintézetek, a posta és az állami adóhatóság kivételével, ahol érmével is korlátlan mennyiségben fizethetsz - senki sem köteles elfogadni.

A forintot 1946. augusztus elsején vezették be. A forint a második világháborút követő Hiperinfláció az árszínvonal egyre gyorsuló emelkedésében nyilvánul meg, jellemzően rendkívüli gazdasági helyzet, pl. háború következményeként. A hiperinfláció mértéke szélsőségesen különbözhet, lehet százalékban mérve három-négy számjegyű, de volt már Magyarországon a második világháború után közvetlenül 27(!) jegyű is, ami egyébként a XX. század inflációs világrekordja volt.  Hiperinfláció esetén a pénzvagyon akár napok, órák leforgása alatt értéktelenné válhat.  hiperinfláció  által sújtott és elértéktelenedett pengőt váltotta fel.

A készpénzkímélő fizetési módok (ezekről bővebben  a „Bankkártyázzunk” és „A láthatatlan pénz” menüpontok alatt tájékozódhatsz) gyors terjedése ellenére a forgalomban lévő készpénz mennyisége még a legfejlettebb országokban is folyamatosan növekszik. A készpénz fizetőeszközként való használata mellett szól az általános elfogadottság, az egyszerűség és az anonimitás. Összességében a készpénz a legelterjedtebb fizetőeszköz a világon, a kiskereskedelmi vásárlások túlnyomó részét készpénzben bonyolítják le. A kisebb értékű fizetéseknél a készpénz bizonyul társadalmilag a legelőnyösebb fizetési formának.

A Magyarországon forgalomban lévő készpénzállomány alakulását az alábbi grafikon mutatja:

Forrás: MNB

2010. december végén a Magyarországon forgalomban lévő készpénz értéke 2.355.2 milliárd forintot tett ki, azaz minden magyar állampolgárra átlagosan 235.661 Ft összegű készpénz jutott.

2010. végén a forgalomban lévő készpénz értékének 98%-át a bankjegyek tették ki: a bankjegyállomány értéke 2.310 milliárd forint volt, míg a forgalomban lévő érmék értéke 45 milliárd forintot tett ki.

A magyar bankjegyeket és érméket biztonságosnak tekinthetjük, hiszen a jelenlegi hamisítási arány esetén annak a valószínűsége, hogy hamis forint bankjegy kerüljön hozzád, rendkívül csekély. Elvileg mintegy 850 évig tartó vásárlás-sorozat után kaphatnál 1 darab hamis forintbankjegyet.

A Magyar Nemzeti Bank 1997-ben kezdte meg a jelenleg forgalomban lévő bankjegysorozat kibocsátását. Az 1946-tól kezdődően kibocsátott régi bankjegyeket az elmúlt években teljes egészében felváltották az új bankjegyek. A forintbankjegyeken jól láthatóan szerepel a névérték számmal és betűvel is kiírva. A 6 címletből álló bankjegycsalád utolsó – egyben legmagasabb – címlete a 20.000 forintos, amely 2001 februárjától van forgalomban.

A forintbankjegyek előoldalán a magyar történelem kimagasló személyiségeinek arcképe látható, hátoldalukon pedig a személyekhez kapcsolódó történelmi színhely. Valamennyi címletet eltérő színárnyalatban nyomtatják, és különféle biztonsági elemekkel látják el.  

A jelenleg forgalomban lévő forintbankjegyek képe és leírása

Ebben az időpontban 267 millió darab forint bankjegy volt forgalomban, azaz egy magyar állampolgárnál átlagosan 27 darab bankjegy volt.

Forrás: MNB

Bár a statisztikák szerint hamis bankjegyek csak ritkán fordulnak elő, véletlenül hozzád is kerülhet egy ilyen, ezért elfogadás előtt érdemes jól megnézned a bankjegyeket. Ha nem veszed észre, hogy hamis bankjegyet kaptál, akkor anyagi kár ér, hiszen a hamis bankjegyek értéktelenek, azokkal nem tudsz fizetni, és sem a bankok, sem az MNB nem váltja be azokat.

Ha ismered a Milyen biztonsági elemek találhatóak a forintbankjegyeken? kérdésnél számbavett biztonsági elemeket, segítségükkel könnyen azonosíthatod a valódi bankjegyeket. A papírban lévő, továbbá nyomtatással kialakított biztonsági elemek azt a célt szolgálják, hogy az esetleg előforduló hamis bankjegyeket a valódi bankjegyek megfelelő ismerete alapján könnyen felismerhessük. Emellett a biztonsági elemek használata a bankjegyek hamisítását is jelentősen megnehezíti.

A bankjegyeket különleges, ún. bankjegy papírra nyomtatják, amely a textiliparban is használatos növényi rostokat, elsősorban gyapotot tartalmaz. Ez teszi lehetővé, hogy a bankjegy hosszú ideig felismerhető, forgalomképes maradjon annak ellenére, hogy kézről-kézre jár, és használat során esetleg hajtogatják, vagy meggyűrik. A bankjegypapír – összetételén túl – azért is különleges, mert biztonsági elemeket: pl. vízjelet, biztonsági szálat is tartalmaz.

A biztonsági elemeket az alábbi módszerekkel ellenőrizheted:

• tapintással: a A forintbankjegyeken speciális eljárást, úgynevezett metszetmélynyomtatást alkalmaznak. Ennek az eljárásnak az eredménye, hogy a valódi bankjegyek meghatározó nyomatrészeinek (portré, értékjelzések, köztársasági címer, hátoldali kép) felületén a festékréteg tapintható.metszetmélynyomtatás során keletkezett tapintható festékréteg, a speciális bankjegypapír érzete és a A legnagyobb címleten a hátoldalon a képtől jobbra felfelé optikailag változó tulajdonságú festékkel (ún. OVI-val, ami az angol optically variable ink elnevezés rövidítéséből ered) nyomtatott rozetta látható, ami a rátekintés szögétől függően vöröseslila vagy szürkészöld. Hasonló színváltós rozetta található a 2000-től gyártott 1000 forintoson és a 2001-től gyártott 500 forintoson. Ezeken a címleteken a rozetta az előoldalon a bal felső sarokban látható és az MNB feliratot is tartalmazza. A rátekintés szögétől függően a rozetta színe az ezer forintoson vöröseslila vagy sárgás zöld, míg az ötszáz forintoson arany vagy zöldszínű.színváltós rozetta.
• fény felé tartva a bankjegyet: A vízjel a papírgyártás során keletkezik, amikor a még híg papírmasszából egy szita felületén a papírlap létrejön. A forintbankjegyek az adott címletre jellemző vízjelet tartalmaznak. A bankjegyet a fény felé tartva a bankjegy szabadon hagyott, nyomatlan felületén láthatóvá válik a többtónusú árnyalatos portrévízjel, mely a bankjegyre nyomtatott személy portréjával egyezővízjel, A bankjegypapírba ágyazott biztonsági szál a bankjegyet fény felé tartva könnyen ellenőrizhető, átnézetben folyamatos vonalként látszik. Felületén mikroírással a „Magyar Nemzeti Bank” felirat olvasható.biztonsági szál és Az illeszkedőjel a bankjegy előoldalán a jobb, a hátoldalán a bal felső sarokban található, önmagában értelmetlen ábratöredék. Ha azonban a bankjegyet fény felé tartjuk, a töredékek egymást kiegészítve, átnézetben egy „H” betűt alkotnak. (A „H” betű a „Hungary” azaz Magyarország szóra utal.illeszkedőjel megléte. A forintbankjegyek elő- és hátoldalán egyaránt több helyen is találsz mikroírást, mely nagyító használatával, kb. nyolcszoros nagyításban válik olvashatóvá.
• a rátekintés szögének változtatásával: hologram hatású A két legkisebb címlet kivételével a forintbankjegyeket hologram hatású fémcsík is védi. A csík felületén – a rátekintés szögétől függően – a köztársasági címer, vagy az „MNB” felirat, továbbá az 1000 forintos esetében az értékjelzés is látható.fémcsík, A legnagyobb címleten a hátoldalon a képtől jobbra felfelé optikailag változó tulajdonságú festékkel (ún. OVI-val, ami az angol optically variable ink elnevezés rövidítéséből ered) nyomtatott rozetta látható, ami a rátekintés szögétől függően vöröseslila vagy szürkészöld. Hasonló színváltós rozetta található a 2000-től gyártott 1000 forintoson és a 2001-től gyártott 500 forintoson. Ezeken a címleteken a rozetta az előoldalon a bal felső sarokban látható és az MNB feliratot is tartalmazza. A rátekintés szögétől függően a rozetta színe az ezer forintoson vöröseslila vagy sárgás zöld, míg az ötszáz forintoson arany vagy zöldszínű. színváltós nyomat (OVI), a 2001 után kibocsátott 500 forintosok és az 1000 forintosok kivételével valamennyi címlet előoldalán, a vízjel felett egy metszetmélnyomtatással készült díszes rozetta található. Ha a bankjegyet közel szemmagasságba emeljük, és síkban tartva elfordítjuk, akkor a rozetta felületén az MNB betűk válnak láthatóvárejtett kép.

A Milyen biztonsági elemek találhatóak a forintbankjegyeken? kérdésnél felsorolt biztonsági elemek ismeretében az egyes fizetési alkalmakkor, üzletekben, piacon, szórakozóhelyeken vess néhány pillantást az átvett bankjegyekre. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat az egyszerű dolgokat, amelyek segítségével Te is könnyen  ellenőrizheted a forint bankjegyek valódiságát:

• A forint hamisítványok sohasem készülnek valódi A textiliparban is használatos növényi rostokat, elsősorban gyapotot tartalmaz. Ez teszi lehetővé, hogy a bankjegy hosszú ideig felismerhető, forgalomképes maradjon annak ellenére, hogy kézről-kézre jár, és használat során esetleg hajtogatják, vagy meggyűrik. A bankjegypapír – összetételén túl – azért is különleges, mert biztonsági elemeket: pl. vízjelet, biztonsági szálat  is tartalmaz. bankjegypapírra,
• A forint hamisítványok sohasem készülnek A forintbankjegyeken speciális eljárást, úgynevezett metszetmélynyomtatást alkalmaznak. Ennek az eljárásnak az eredménye, hogy a valódi bankjegyek meghatározó nyomatrészeinek (portré, értékjelzések, köztársasági címer, hátoldali kép) felületén a festékréteg tapintható. metszetmélynyomtatással, hanem színes fénymásolóval esetleg printerrel vagy síknyomtatással. Ebből következik, hogy felületükön tapintható festékvastagság nem érzékelhető. 

A fenti két alapvető szempont figyelembe vételével segédeszköz nélkül is ellenőrizheted:

• a A forintbankjegyeken speciális eljárást, úgynevezett metszetmélynyomtatást alkalmaznak. Ennek az eljárásnak az eredménye, hogy a valódi bankjegyek meghatározó nyomatrészeinek (portré, értékjelzések, köztársasági címer, hátoldali kép) felületén a festékréteg tapintható. metszetmélynyomtatást meglétét tapintással,
• a fény felé tartva a bankjegyet átnézetben a A vízjel a papírgyártás során keletkezik, amikor a még híg papírmasszából egy szita felületén a papírlap létrejön. A forintbankjegyek az adott címletre jellemző vízjelet tartalmaznak. A bankjegyet a fény felé tartva a bankjegy szabadon hagyott, nyomatlan felületén láthatóvá válik a többtónusú árnyalatos portrévízjel, mely a bankjegyre nyomtatott személy portréjával egyező. vízjelet, a biztonsági szálat , és az elő-hátoldali Az illeszkedőjel a bankjegy előoldalán a jobb, a hátoldalán a bal felső sarokban található, önmagában értelmetlen ábratöredék. Ha azonban a bankjegyet fény felé tartjuk, a töredékek egymást kiegészítve, átnézetben egy „H” betűt alkotnak. (A „H” betű a „Hungary” azaz Magyarország szóra utal. illeszkedőjel pontos illeszkedését,
• a rátekintés szögének változtatásával az optikailag változó tulajdonságú A legnagyobb címleten a hátoldalon a képtől jobbra felfelé optikailag változó tulajdonságú festékkel (ún. OVI-val, ami az angol optically variable ink elnevezés rövidítéséből ered) nyomtatott rozetta látható, ami a rátekintés szögétől függően vöröseslila vagy szürkészöld. Hasonló színváltós rozetta található a 2000-től gyártott 1000 forintoson és a 2001-től gyártott 500 forintoson. Ezeken a címleteken a rozetta az előoldalon a bal felső sarokban látható és az MNB feliratot is tartalmazza. A rátekintés szögétől függően a rozetta színe az ezer forintoson vöröseslila vagy sárgás zöld, míg az ötszáz forintoson arany vagy zöldszínű. színváltós nyomatot és a holografikus hatású A két legkisebb címlet kivételével a forintbankjegyeket hologram hatású fémcsík is védi. A csík felületén – a rátekintés szögétől függően – a köztársasági címer, vagy az „MNB” felirat, továbbá az 1000 forintos esetében az értékjelzés is látható. fémcsíkon lévő motívumokat, valamint rejtett képeket.

A forgalomban lévő 267 millió darab forintbankjegyhez (2010. december 31-i adatok) képest elhanyagolható az előforduló hamis forintbankjegy mennyisége. 2010 utolsó negyedévében a forgalomból kivont bankjegyhamisítványok száma összesen 1186 darab volt.

Leggyakrabban a magasabb (öt-, tíz- és húszezer forintos) címleteket hamisítják. A lefoglalt hamisítványok készítési módszereit a kis számban előfordult nyomdai hamisítványoktól eltekintve továbbra is az irodai sokszorosító eszközök (színes fénymásolók, nyomtatók) határozzák meg.

Forrás: MNB

A hamisítványok 2010. utolsó negyedévi számbeli csökkenésében meghatározó szerepe volt az MNB rendőrséggel folytatott eredményes együttműködésének, amelynek köszönhetően októberben felderítésre került a korábbi hónapok emelkedő trendjét meghatározó, a korábbiaknál megtévesztőbb 10 000 forintosokat előállító hamisítói kör.
A csökkenés mellett a kereskedelemben továbbra is figyelmet igényelnek a kisebb számban előforduló, de gyakran megtévesztőnek bizonyuló 20 000 forintos hamisítványok. ez utóbbiak is kiszűrhetők összetett érzékszervi vizsgálatokkal (tapintással, átnézetben, mozgatással), de főként napjaink korszerű pénztári eszközös módszerével, a kombinált UV-A/C lámpás vizsgálattal.

A 2010 utolsó negyedévében lefoglalt hamis bankjegyek összetétele címlet és darabszám szerint: 

Forrás: MNB

A valutahamisítási esetek száma és a lefoglalt mennyiség nem jelentős, az MNB szakértői 379 darab különböző valutahamisítványt vizsgáltak 2010. negyedik negyedévében. Ezen belül a hamis eurobankjegyek száma 268 darab volt.

Forrás: MNB

A Büntető Törvénykönyv bünteti a bankjegyek hamisítását. Ennek megfelelően a hamis, hamisgyanús készpénzt fizetésül nem szabad elfogadni. A hamis bankjegyekért az MNB nem térít ellenértéket.

Ha mégis a birtokodba került egy hamis vagy hamisgyanús bankjegy, a bankokhoz vagy a posta pénztáraihoz fordulhatsz szakértői vizsgálat céljából. Arra is lehetőség van, hogy – személyesen vagy postai úton – az MNB-hez fordulj a gyanús bankjegyek vizsgálata érdekében. Csak abban az esetben kaphatod meg a megvizsgált bankjegy ellenértékét, illetve külföldi bankjegy esetén magát a bankjegyet, ha a készpénzszakértők azokat valódinak minősítik. Az MNB nemcsak a hamisgyanús forint-, hanem a hamisgyanús külföldi bankjegyek szakértői vizsgálatát is végzi.

Magánszemélyek és a kereskedelmi forgalomban résztvevő cégek nem kötelesek elfogadni a A nem teljes felületű forintbankjegy. hiányos (csonka) és Fizikai (mechanikai) vagy vegyi hatásra megváltozott állapotú, illetve bármely más módon sérült forintbankjegy, pl. a szakadt, ragasztott, festékes bankjegy. sérült forintbankjegyeket (fizikai (mechanikai) vagy vegyi hatásra megváltozott állapotú, illetve bármely más módon sérült forintbankjegy, pl. a szakadt, ragasztott, festékes bankjegy) 

Ha mégis hozzád került egy sérült vagy csonka bankjegy, lehetőséged van ezek átváltására az Budapest, 1054. Kiss Ernő u. 1. MNB lakossági pénztárában. Az MNB-ről szóló törvény alapján hitelintézetek és a posta pénztárai, az MNB-nél történő becserélésre kötelesek átvenni egyrészt a sérült forintbankjegyeket, másrészt a hiányos (csonka) forintbankjegyeket, ha azoknak a felénél nagyobb része megvan. 

Az általános gyakorlat szerint a felsorolt intézmények pénztárosai azonnal becserélik a hiányos (csonka) és a sérült forintbankjegyeket, ha ott a helyszínen egyértelműen meg tudják állapítani, hogy azok becserélhetőek. A A nem teljes felületű forintbankjegy. hiányos (csonka) bankjegyek esetében ez elsősorban attól függ, hogy a pénztárosok gyorsan, könnyen és megbízhatóan meg tudják-e állapítani, hogy az adott forintbankjegy felénél ténylegesen nagyobb részét benyújtották. A Fizikai (mechanikai) vagy vegyi hatásra megváltozott állapotú, illetve bármely más módon sérült forintbankjegy, pl. a szakadt, ragasztott, festékes bankjegy. sérült bankjegyeknél a csere attól függ, hogy a pénztárosok a helyszínen megbízhatóan meg tudják-e állapítani a becserélni kívánt bankjegy címletét, valódiságát és mennyiségét.

Amennyiben olyan hiányos (csonka) vagy sérült bankjegyet szeretnél átváltani, amelynek becserélhetőségét a pénztáros nem tudja egyértelműen megállapítani, akkor a kérdéses bankjegyet egy átvételi elismervény, jegyzőkönyv vagy átvételt igazoló más dokumentum kiállításával átveszik tőled, és azt továbbküldik az MNB részére szakértői vizsgálatra.  

Ha a szakértői vizsgálat azt állapítja meg, hogy a hiányos (csonka) vagy a sérült forintbankjegy becserélhető, akkor az ellenértékét vagy közvetlenül neked, vagy a beküldő hitelintézetnek, illetve postának utalják át, ahonnan a pénzt számodra továbbítják. 

Ha a szakértők szerint a bankjegy nem cserélhető be, akkor az MNB értesítést küld a csere elutasításáról neked vagy annak a hitelintézetnek, illetve a postának, ahol a bankjegyet átvették tőled.

A bevont forintbankjegyekkel már nem lehet törvényesen fizetni. A forgalomból bevont forintbankjegyek közül az MNB az alábbi  címleteket váltja át törvényes fizetőeszközre

*A bankjegyek gyártásának dátuma a bankjegyek előoldalán, az aláírások felett látható.
A bevont és még átváltható forintbankjegyek átváltását személyesen vagy postai úton kezdeményezheted az MNB-nél. A jegybank csak az általa valódinak minősített forintbankjegyet váltja be, továbbá váltásra elfogadja a hiányos (csonka) forintbankjegyeket is, ha azoknak felénél nagyobb része megvan. Az MNB minden esetben névértéken, (A bankjegyen és az érmén feltüntetett érték) külön költség nélkül váltja át a bevont bankjegyet

Ha személyesen viszed be az Budapest, 1054. Kiss Ernő u. 1. MNB lakossági pénztárába az átváltandó bankjegyet, az MNB kérésed szerint készpénzben, postai készpénzátutalással vagy bankszámlára való átutalással téríti meg az átváltott bankjegy ellenértékét. Ha postai úton (értéklevélben) küldöd be az MNB-hez a beváltandó bankjegyet, az MNB az átváltást kérésednek megfelelően bankszámlára utalással vagy postai készpénzutalással teljesíti.

Címlettől függ, hogy milyen hosszú élet vár egy bankjegyre, egy kis címletű bankjegy (pl. 500-as) élettartama csupán két-három év, míg a tízezres vagy a húszezres akár öt-hat évig is forgalomban maradhat. A kisebb címletű pénzek ugyanis sűrűbben cserélnek gazdát, több kézen mennek át, ezért jobban és gyorsabban kopnak, gyűrődnek.

Egy bankjegy átlagos előállítási költsége átlagosan 30-40 Ft (áfával).

Évente nagyjából 70-100 tonna elhasználódott, megrongálódott bankjegyet von ki az MNB a forgalomból. Azt, hogy melyik papírpénz minősül forgalomképtelennek, a jegybank nagy teljesítményű bankjegyfeldolgozó gépei „döntik el”. Nem csak a sérült, rongált bankjegyeket vonják ki a forgalomból, hanem azokat is, amelyeknek a forgalomképessége nem megfelelő, például túl gyűröttek, és ezért automatákban nem lehetne használni őket. A forgalomban lévő bankjegyek átlagosan 30 százalékára vár ilyen sors.

A forgalomképtelen bankókat a gépek apró, egyszer öt milliméteres darabokra aprítják. Ezután vegyszermentesen, adalékanyag hozzáadása nélkül nagy nyomáson körülbelül egykilós, tégla alakú bankjegy brikettekké préselik, melyek kiválóan alkalmasak fűtési célokra.

2008-tól az MNB pályázatot írt ki közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetek számára a bankjegybrikettek térítésmentes, fűtési célú hasznosítására.

A jelenleg használt érmesorunk 1993-ban került kibocsátásra.

A jelenleg forgalomban lévő forintérmék

A kézhez vett forintérmék esetében azok színét, anyagát, peremét és az érmeképeket érdemes alaposan megnézned.

Míg a látókat a címletjelzés mellett elsősorban az segíti, hogy a forgalmi érmék színe címletenként váltakozik az aranysárga és az ezüstfehér között (a 100-asnál és 200-asnál mindkét szín előfordul), addig a gyengénlátókat az, hogy a címletsorban egymás után következő érmék pereme eltérő (sima, recés vagy szaggatottan recés). Az 5, 10, 20, 50 forintos forgalmi érmék súlya (2,05 és 8 gramm között) és átmérője címletenként (16,3 mm és 27,4 mm között) növekvő. A 100 forintos érme súlya 8 gramm, átmerője 23,8 mm, A 200 forintos mind súlyát, mind átmérőjét tekintve a legnagyobb forgalmi érme (9 gramm, 28,3 mm).

Ebben az időpontban csaknem 1,2 milliárd darab forint érme volt forgalomban, azaz egy magyar állampolgárnál átlagosan 118 darab érme volt. Ha a forgalomban lévő érmék összsúlyát elosztjuk a magyar lakosság számával, akkor 2010 végén egy lakosra 0,7 kg érme jutott.

A Büntető Törvénykönyv bünteti az érmék hamisítását. Ennek megfelelően a hamis, meghamisított készpénzt fizetésül nem szabad elfogadni. A hamis, meghamisított érmékért az MNB nem térít ellenértéket. 

Ha mégis a birtokodba került egy feltehetően hamis érme, a hitelintézetekhez vagy a posta pénztáraihoz fordulhatsz. Arra is van lehetőséged, hogy – személyesen vagy postai úton – az MNB-hez fordulj az érme vizsgálata érdekében. Az MNB nemcsak a hamisgyanús forint-, hanem a hamisgyanús külföldi érmék szakértői vizsgálatát is elvégzi. Csak abban az esetben kaphatod meg a megvizsgált érme ellenértékét (külföldi fizetőeszköz esetén magát az érmét), ha a készpénzszakértők azokat valódinak minősítik.

Ezeket senkinek nem szabad fizetésül elfogadni. Ha mégis ilyen érme kerülne birtokodba, számolnod kell azzal, hogy ezt senki sem fogadja el fizetésül, és sehol nem cserélheted be forgalomképes érmére. Ezért átvétel előtt alaposan nézd meg az érméket.

Magánszemélyek és a kereskedelmi forgalomban résztvevő cégek nem kötelesek elfogadni a nehezen felismerhető forintérméket. 

Ha mégis birtokba kerül egy nehezen felismerhető forintérme, lehetőséged van azt meghatározott körben felhasználni, vagy megfelelő minőségűre cserélni. Az MNB-ről szóló törvény alapján a hitelintézetek és a posta pénztárai mellett az állami adóhatóság is köteles akár fizetésül, akár átváltásra elfogadni a rendeltetésszerű használat következtében nehezen felismerhető forintérméket. Emellett az Budapest, 1054. Kiss Ernő u. 1. MNB lakossági pénztárában is lehetőséged van beváltani a nehezen felismerhető érmét. Figyelj azonban arra, hogy a (lyukasztással vagy más módon) megcsonkított vagy nem rendeltetésszerű használat következtében nehezen felismerhető forintérmét nem kötelesek a felsorolt intézmények elfogadni, azokat nem tudod átváltani. 

Az általános gyakorlat szerint a pénztárosok azonnal becserélik a nehezen felismerhető érméket, ha a helyszínen egyértelműen meg tudják állapítani, hogy azok kicserélhetőek-e. Amennyiben olyan nehezen felismerhető érmét szeretnél átváltani, amelynek becserélhetőségét a pénztáros nem tudja egyértelműen megállapítani, akkor szakértői vizsgálat veszi kezdetét. Ezzel kapcsolatos további információt itt találsz.

Bevont forintérmékkel már nem lehet törvényesen fizetni. A forgalomból bevont érmék közül mindössze az egy- és kétforintos érméket válthatod be 2013. március 1-ig az Budapest, 1054. Kiss Ernő u. 1. MNB lakossági pénztárában törvényes fizetőeszközre.

Egy pénzérme élettartama húsz-harminc év is lehet. Többek között ez a tartósság az egyik oka annak, hogy az MNB a 200-as bankjegyet érmére cserélte. Az elhasználódott érméket az MNB kivonja a forgalomból.

A forgalomképtelen érméket a jegybank beolvasztja, és nyersanyagként értékesíti. Az így keletkező bevétel csökkenti az államadósságot, azaz közvetve az adófizetők terheit.

A 10, 20, 50 és 100 forintos forgalmi forintérméknek van forgalomban egy vagy többféle emlékváltozata. Ezek az emlékérmék ugyanúgy használhatók a mindennapi fizetések során, mint az azonos névértékű forgalmi érmék. 

A 2006-ban kibocsátott jubileumi 50 forintos érme, amely az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak állít emléket, az amerikai Krause Publications kiadó és a World Coin News magazin kiadója által szervezett „The Coin of the Year” (Az év érméje) pályázat közönségdíját nyerte el. A nemzetközi szakmai zsűri által összeállított jelöltlistán szereplő 50 forintosra több mint százezer szavazat érkezett a világ minden részéről. Az érmét a Magyar Nemzeti Bank 2006. október 20-án bocsátotta ki 2 millió példányban.

2008-ban, ugyanezen a pályázaton az „Év érméje” közönségdíját a „Magyar Várak” sorozatban, 2007-ben kibocsátott „Gyulai Vár” emlékérme nyerte el. A gyulai várat ábrázoló 5000 forintos ezüst emlékérmét Kiss György tervezte és 8000 darab készült belőle.

A bankjegyekkel és érmékkel végzett pénzügyi műveleteket összefoglalóan készpénzes fizetésnek nevezzük. A készpénzes fizetés legalapvetőbb formája az, amikor készpénzt adunk át az általunk megvásárolt áruért vagy szolgáltatásért cserébe. Készpénzes fizetési módnak nevezzük, ha bankszámlánkról készpénzt veszünk fel (vagy arra készpénzt fizetünk be) bankfiókban vagy bankjegykiadó automatán (ATM-en) keresztül. Ezen kívül a készpénzes fizetések körébe tartozik az ún. készpénzátutalási megbízás, hétköznapi nevén A hétköznapokban gyakran csak „sárga csekk”-nek nevezett nyomtatvány hivatalos neve készpénzátutalási megbízás. A sárga csekk segítségével postán vagy hitelintézetnél adhatsz fel készpénzt egy számlatulajdonos javára.  A sárga csekk segítségével történő fizetést leggyakrabban a gáz-, villany-, telefon- vagy egyéb számlák kifizetésére használhatod. A sárga csekk népszerűségének egyik oka, hogy látszólag „ingyenes” fizetési mód, szemben az átutalással vagy a beszedési megbízással, amelyek teljesítéséért a bankok az esetek többségében díjat számolnak fel. Ez az ingyenesség azonban csak látszólagos, hiszen a sárga csekk kiállításának díját, illetve az ilyen típusú készpénzforgalomból eredő költségeket, amelyek jellemzően a közüzemi szolgáltatóknál jelentkeznek, a szolgáltatók beépítik a szolgáltatás árába. sárga csekk formájában történő fizetés is. Készpénzes az a fizetés is, amikor pénzt adunk fel az erre a célra rendszeresített belföldi postautalványon, vagy ugyanebben a formában pénzt küldenek számunkra.

Tudnod kell, hogy a készpénz biztonságos tárolásának, szállításának és kezelésének jelentős költségei vannak az ezzel foglalkozó szolgáltatók (jellemzőek bankok, postahivatalok) számára. Emiatt a készpénzes fizetési módok többségénél (pl. bankfiókban történő vagy ATM-en keresztüli pénzfelvétel) díjat kell fizetnünk a készpénzes szolgáltatásokért. Ezeket a díjakat nem kell megfizetned, ha a készpénzes fizetés helyett a készpénzkímélő fizetési módokat részesíted előnyben.

Minden esetben vizsgáld meg az átvett készpénz valódiságát és minőségét. Ha kisebb címletre is szükséged van, érdemes elkerülni a kerek összegben történő készpénzfelvételt (például 20 ezer forint helyett inkább 19 ezer forintot vegyünk fel az ATM-ből, ha van erre mód).

• Vásárlásnál használd a kisebb névértékű forint érméket is, így nem kell később bajlódnod a felgyülemlett érmék tárolásával. A bankok, takarékszövetkezetek és a posta pénztárai fizetéskor kötelesek korlátlan mennyiségben elfogadni a forintérméket.
• A kereskedők fizetéskor címletenként 50 darabig kötelesek elfogadni a forintérméket.
• Magánszemélyek és a kereskedelmi forgalomban résztvevő cégek nem kötelesek elfogadni a nehezen felismerhető forintérméket.

Már ma is számos helyen megtalálhatók azok a gyűjtőurnák, ahova bedobhatod az adományozásra szánt pénzt.

Az 1 és 2 forintos vásárlóereje hosszabb ideje már nagyon csekély volt, az emberek nem szívesen használták ezeket az érméket. Az elmúlt években ezek az érmék egyre inkább „egyszer használatossá” váltak: a jegybankból kikerülve az első használatot követően túlnyomó részük egy darabig pénztárcákban vagy különféle perselyekben gyűlt, majd a többségük elkallódott, elveszett. Az idő előrehaladtával tehát a kibocsátott egy- és kétforintosoknak egyre kisebb része vett részt aktívan a készpénzforgalomban, és egyre több csapódott ki, tűnt el örökre. Ezért a Magyar Nemzeti Bank 2008. március 1-jétől bevonta az egy- és kétforintos érméket.

Az egy- és kétforintos forgalmazásának megszüntetéséből nemzetgazdasági szinten évente többmilliárdos megtakarítás keletkezik, ez magában foglalja az adott címletek gyártási, szállítási, feldolgozási, tárolási stb. költségének megtakarítását. A megtakarítást pénzügyileg közvetlenül a készpénz forgalmazásában részt vevő szervezetek (MNB, a kereskedők, a bankok, a takarékszövetkezetek és a posta) fogják érezni. A lakosság számára ott jelentkezik megtakarítás, hogy kevesebb időbe fog telni egy-egy készpénzes vásárlási tranzakció, így gyorsabban lehet a vásárlásokat lebonyolítani, és megtakarítható az érmék gyakori elvesztéséből fakadó pénzvesztés.

Az árak az érmék bevonása után nem változtak, hiszen csak a vásárlások végösszegét kell kerekíteni. Azaz fizetéskor az összes vásárolt tétel árának összeadása után szükséges a 0-ra vagy 5 forintra történő kerekítés. Ezzel a kerekítéssel maximum 2 forint nyereség vagy 2 forint veszteség keletkezhet. Ráadásul az egyik vásárlásnál nyerünk 2 forintot, a másiknál veszítünk, így hosszú távon ezek a hatások kiegyenlítik egymást. Összességében az érmék bevonása és a kerekítés önmagában nem okozhat drágulást. Arra azonban érdemes odafigyelned, hogy a boltokban valóban jól kerekítenek-e.

A kerekítés szabálya:

• az 1-re, 2-re végződő összegeket lefelé, 0-ra; 
• a 3-ra, 4-re végződő összegeket felfelé, 5-re; 
• a 6-re, 7-re végződő összegeket lefelé, 5-re; 
• a 8-ra, 9-re végződő összegeket felfelé, 0-ra kell kerekíteni 2008. március 1-jétől.

Tehát például a 11-ből és a 12-ből 10 lesz, a 13-ból és a 14-ből 15 lesz, a 16-ból és a 17-ből 15 lesz, a 18-ból és a 19-ből 20 lesz.
Látható, hogy az összegek kerekítésével maximum 2 forint lehet a nyereség vagy veszteség, ami hosszú távon kiegyenlíti egymást.
Egy-egy vásárláskor nem a termékek árát, hanem az összeadott végösszeget kell kerekíteni. Vagyis az élelmiszerboltban például egy 1822 Ft végösszegű vásárlásnál a kereskedő 1820 forintra kerekíti az összeget, míg egy 1724 Ft végösszegű vásárlásnál 1725 forintra.

A 200 Ft-os bankjegyek bevonásának indoka, hogy azok a gyakori használat miatt hamar tönkrementek, és pótlása a nemzetgazdaság számára jelentős kiadással járt. Ezt a problémát küszöbölte ki a – a jóval tartósabb – fém kétszázas kibocsátása, amellyel az ország jelentős költségmegtakarítást ér el. A Magyar Nemzeti Bank 2009. június 15-én bocsátotta ki a kétszáz forintos forgalmi érmét, amelyből eddig közel 60 millió darab került forgalomba. A papír 200 Ft-ossal 2009. november 15-ig lehetett fizetni. Akinél ezt követően maradt kétszázas bankjegy, annak sem veszik el a pénze, mert még húsz évig beváltható lesz a Magyar Nemzeti Bank pénztárában, illetve a postán és a nagyobb bankokban.

A Magyar Nemzeti Bank a bevont papír kétszázasból mintegy negyven tonna bankjegybrikettet készített, amit – a többi elhasználódott, megrongálódott bankjeggyel együtt – jótékony célra hasznosított. Mivel ezek a „pénztéglák” igen magas fűtőértékkel rendelkeznek, ezért a jegybank azok felhasználására pályázatot írt ki közhasznú, ill. kiemelten közhasznú alapítványoknak.

A jegybank a készpénzzel kapcsolatban összetett feladatokat lát el: végzi a készpénz előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos teendőket, hozzájárul az ország zavartalan készpénzforgalmához, biztosítja a forgalomban levő készpénz megfelelő minőségét. Minderről részletesen olvashatsz az MNB honlap „Bankjegy és érme” menüpontja alatt.

Az MNB készpénzes tevékenységének fő célja a készpénzforgalom igényeinek biztonságos, maradéktalan kielégítése korszerű, jó minőségű, esztétikus bankjegyekkel és érmékkel.

A bankjegyek és érmék elsősorban a jegybank nagybani forgalmazási tevékenységén keresztül kerülnek forgalomba. Az MNB pénzforgalmi számlát vezet a hitelintézetek és a posta számára, melyek számlájuk terhére készpénzt vesznek fel a jegybanktól, illetve számlájuk javára készpénzt fizetnek be. Ezek a műveletek ahhoz hasonlíthatóak, mint amikor te veszel fel készpénzt a bankszámládról, vagy pénzt fizetsz be arra.

Törvények határozzák meg, hogy az MNB mely szervezetek részére jogosult, ill. köteles bankszámlát vezetni. E szervezetek körébe tartoznak például a hitelintézetek (bankok, takarékszövetkezetek), a Magyar Posta Zrt., a Magyar Államkincstár, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.), az elszámolóházak, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), és a Befektető-védelmi Alap (BEVA).

A forgalom nagybani szereplői – a hitelintézetek és a Magyar Posta Zrt. – befizetik az MNB-nél vezetett bankszámlájukra azt a készpénzt, amely az adott időszakban a forgalom számára nem szükséges, illetve azt a készpénzt, amelynek a minősége – az elhasználódás vagy más ok miatt – már nem felel meg a forgalom igényeinek (ezek az ún. forgalomképtelen bankjegyek és érmék). 

A forgalomban lévő készpénz minőségének védelme érdekében a jegybank megvizsgálja a hozzá beszállított bankjegyek minőségét, kiszűri a hamis bankjegyeket, és gondoskodik a forgalomképtelen bankjegyek és érmék megsemmisítéséről.

Az MNB az alábbi készpénzben végzett műveletekkel áll a lakosság és az egyéb olyan ügyfelek rendelkezésére, akik nem rendelkeznek az MNB-nél bankszámlával:

• A forgalomból bevont forintbankjegy és -érme beváltása,
• Hiányos (csonka), sérült forintbankjegy és nehezen felismerhető forintérme cseréje,
• A feltehetően hamis vagy meghamisított forintbankjegyek és -érmék, valamint külföldi bankjegyek és érmék valódiságvizsgálata,
• A forintbankjegyek és -érmék átváltása más címletű forintbankjegyre és -érmére,
• A forint emlékbankjegyek és -érmék átváltása (forgalmi) forintbankjegyre és –érmére.
• Pénzlopás megelőzésére használt biztonsági eszközök (pl. biztonsági festékpatron) működésbe hozatala miatt sérült forintbankjegyek cseréje.

Az MNB lakossági pénztárának címe: 1054 Budapest, Kiss Ernő u. 1.

Az MNB 2008 második felétől kezdődően a budapesti városközponttól távolabb lévő, kiváló infrastrukturális adottságokkal rendelkező helyszínen, korszerű és biztonságos körülmények között végzi a nagybani készpénzfeldolgozást és -forgalmazást. 

Információk, képek a Logisztikai Központról