Az épület eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézetének székházaként létesült. A bank 1900 nyarán írta ki zártkörű pályázatát, amelyre nyolc-nyolc neves magyar és osztrák építészt hívtak meg. 1901. május 10-12-én tartott ülésén a zsűri (két magyar és két osztrák építész) az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélte.

Alpár Ignác (1855-1928) a kései eklektikus stílus jeles magyar képviselője volt. A budapesti bankok közül a legjelentősebbeket ő tervezte (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank – ma Belügyminisztérium, Magyar Általános Hitelbank – ma Pénzügyminisztérium, Pesti Hazai Első Takarékpénztár – ma Magyar Államkincstár, Tőzsdepalota – ma Magyar Televízió).

Az építkezés 1902 tavaszán kezdődött és 1905 tavaszán fejeződött be, az épület az előirányzott hárommillióhoz képest négy és félmillió koronába került. Monumentális, palotahomlokzatú épület készült, gazdag külső és főleg belső díszítéssel. Ez utóbbiak közül kiemelkedő Róth Miksa színes üvegablakai, amelyek a főlépcsőházat ékesítik. Az épület 1976 óta védett műemlék.

Az alábbi galériában tekintheti meg az MNB épületéről készült képeket.

Virtuális épületséta